Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-26 / 9. szám
2 oldal. GAZDÁK LAPJA. í‘-ik szám. lására adván alkalmai, ha az a szükségesnél gyakoribb felesleges idő és munka fecsérlést eredményez, hiába való költekezésre nyújt alkalmat. A majdnem kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó vidéki lakosság szempontjából tehát az országos vásárok szükségen felüli száma határozottan káros. De káros a helyi lakosság érdekében is. A helyi lakosság ugyanis általában vagy mezőgazdasággal, vagy iparral, vagy kereskedelemmel foglalkozik. A mezőgazda lakosságnak érdekében nincs az országos vásár, mert terményei eladását ez nem segiti elő jobban, mint a helyi vásárok. A helyi kereskedők a vidéki lakossággal heti vásárok alkalmával is érintkezik, tehát előnye az országos vásárokból nincs, sőt távolról megjelenő kereskedők versenye még káros rájuk. Végre a helyi ipar, mely rendszerint a ránk legfontosabb kisipar, szintén vészit, mert ha távoli ipartermények, különösen a silány minőségben olcsó árakon megjelenő gyáripari termények, a vidéki lakosságra ritkábban kínálhatnák rá magukat, bizonyára nagyobb fogyasztásban részesülnének a szolidabb helyi kis ipari termények. Az országos vásárok tehát teljesen a távoli kereskedelem érdekeit szolgálják és azokét a kis iparosokét, kik cikkeikkel vásározni szoktak. Ez utóbbiak kedvéért azonban bizonyára szükségtelen volna az országos vásárok számát emelni, hisz ugyanazokat a fogyasztókat kiszolgálhatnák ők ritkább vásárokkal is. Ezekből látjuk, hogy az országos vásárok számának szükségtelen emelése egyedül az illető község vagy város háztartásának áll érdekében, hogy a gyakrabban bevonuló vidék forgalmából nagyobb bevételhez jusson. Ezt pedig helyes köz- gazdasági politika mellett elősegíteni nem szabad, mert a vidéki gócpontok erősödésénél, gyarapodásánál elsőbbrendü cél a környék lakosságának izmosodása, s nem tartjuk kívánatosnak, hogy csupán a kereskedelmi, vagy ipari szempontok miatt mód nyujtassék vidéki központjainknak, hogy környékük kisgazda és munkás népének keresményét fokozottabb mértékben magukhoz vonzzák, magukba szivják fel. P. Kísérletezzünk a műtrágyákkal! Szakirodalmunk évtizedek óta buzgalommal foglalkozik a műtrágyák ismertetésével, s bár az intenzív mezőgazdaság alapfeltételeid és mértékéül állítják folyton elénk a műtrágyákat, dacára ennek, hazánkban a műtrágyák alkalmazása csak kevéssé terjed, noha annak hasznosságáról már bennünket a kultúrában haladottabb nyugati szomszédaink a műtrágyák nagymérvű alkalmazásával minden kétség kizárásával meggyőztek. A magyar gazda konzervatizmusa, dicséretére tegyük hozzá azt is, hogy óvatossága azonban nálunk még azt is magyon megnehezítette, hogy itthon eszközölt gyakrabbi kísérletek után győződjünk meg annak hasznosságáról, úgy, hogy még ma, midőn pedig a fokozott, minden talpalatnyi területet kihasználni igyekvő termelés a műtrágyák iránt mindjobban érdeklődésre kényszeríti gazdáinkat, a műtrágya alkalmazásának lényegét oly mértékben, mint az célszerű volna, még ma sem ismerjük általánosságban, hanem hézagos ismeretekkel, helytelen fogalmakkal, kellő kísérletek nélkül gondolkozunk a műtrágyázás bevezetésén. Épp ez a körülmény tehát, hogy a műtrágya már nem csak uradalmi gazdálkodásunkhoz, de kis gazdáinkhoz is utat tör magának, ez a körülmény kényszerít bennünket is arra, hogy a műtrágya kérdéssel foglalkozzunk, s mig egyrészt az eddigi tapasztalatok felhasználásával ismertessük és tanácsokkal szolgáljunk gazdáinknak, másrészt a kísérletezőket felkérjük, hogy tapasztalataikról számot adni szíveskedjenek, mert csak úgy fogunk biztos nyomon haladhatni, csak úgy fogunk sok csalódást kikerülni, ha a műtrágyák alkalmazásához óvatosan, folyton kísérletezve, megfigyelve fogunk, beszerzéseinknél körültekintéssel járunk el. A mütrágyafélék helyes alkalmazásának egyetlen szakkönyve van, a kísérleten alapuló tapasztalat, mely nem vezethet félre. A műtrágyának ez az óvatos alkalmazása érdekünkben áll. A műtrágya kincs a gazda kezében, ha indokoltan alkalmazza, de nemcsak elveszett érték, de rendkívül káros mérge lehet talajunknak, ha helytelenül bánunk vele. Amint helytelennek tartjuk ennélfogva a műtrágyák derűre borúra, minden ismeret, kísérlet, rendszer nélkül való alkalmazását, s amint ettől óvni igyekszünk gazdáinkat, épp úgy viszont kívánatosnak tartjuk, hogy a műtrágyákkal mentül többen kísérletezzenek, és tapasztalataikat bocsássák a nyilvánosság rendelkezésére. A beszerzés legjutányosabb, ha azt együttesen eszközük, mert ez esetben a fuvarbért teljesen meglehet takarítani, azért nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy akik műtrágyával kísérletezni óhajtanak, annak együttes beszerzése végett forduljanak a vármegyei Gazdasági Egyesülethez. P. A chilisalétrom mint tavaszi trágya. A tavaszszal alkalmazandó műtrágyák közül kétségen kívül a nitrogén dús trágyáknak, s ezek között a chilisalétromnak van legnagyobb jelentősége. Régen eldöntött kérdés ugyanis, hogy nitrogén nélkül nincs növényi vegetáció, s hogy a növények fejlődése annál erőteljesebb, mennél több kész, általuk azonnal felvehető nitrogén áll rendelkezésükre. Ilyen kész nitrogént a chilisalétrom tartalmaz legnagyobb mennyiségben s azért valamennyi műtrágya között a salétrom az, melynek hatása legszembeötlőbb, legközvetlenebb. Gy örtelek = \asut = Mátészalka ft « figyelmébe ajánlom eredeti gyöngy árpáiI mát métermázsánként 14 korona és quassitz u árpáimat métermázsánkéut 12 korona árban. th Eemer
