Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-19 / 8. szám
8-ik szám, :Gí\ZDÁK LAPJA. S-ik oldal. 99 f. folyt be, a melyhez csak Jegy szeszfőzde — a Molcsány Gáboré — 1042 koronával járult hozzá. Ebből kitűnik, hogy* mily nagy mennyiségű és értékű nyersszilvát kellett feldolgozni Az idén pedig nem dicsekedhettünk általános jó terméssel, mert almából és dióból középen aluli, sőt almából nekünk, nagybá- nyiaknak, gyenge i érmésünk volt. Azt hiszem, jiz itt közölt adat&k fényesen igazolják, hogy a kiállított gyümölcsön kivül itthon is maradt még valami, ezt a valamit pedig elég szépen értékesítettük. Hegy ily óidatsi forgalom lebonyolításához .hány kereskedő és közvetítő közreműködése volt szükséges, hogy tehát ily horribilis összeg után mennyi lehetett a közvetítési dij, ezt csak megközelítőleg is alig lehet megállapítani, s ügy fogalmat sem alkothatunk magunknak arról, hogy mily nagy az az összeg, mely- lyel kellő értékesítő szervezet nélkül .csak egy évben is a gazdák károsultak, mert hiszen kellő szervezkedés mellett a közvetítési dij a gazdák zsebében maradt volna. * * * Eladások után a rendező Egyesület pénztára javára az ár 2 százaléka befizetendő. Á tenyészdijazásban azonkívül 1 éves magyar fajú bikák is részt vehetnek, ugyancsak a fent részletezett istálló pénz lefizetése mellett. A helyszínén megalakítandó biráló-bizottság Ítélete szerint a következő államdijak lesznek kiosztva: 1 éves bikák után 40, ‘20 és 10 K. dijakban össz. 70 K. 2 „ „ „ 60, 30 20 és 10 K. „ „ 120 „ Ír * „ 80, 40 B 20 K. „ „ 140 „ Mind összesen : 300 kor. Ezenkívül a bizottság egyleti okleveleket is Ítélhet meg. A kiállítás kezdődik délelőtt 9 órakor. Bikák azonban legkésőbb reggel 7 óráig a városmajorba ve- zetendők. Minden jelentkezés a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ titkári hivatalánál eszközlendő, (Szatmár, Bercsényi-utcza 19. sz. a.) hol az elhelyezés iránt is intézkedés történik. Gyümölcstermelésünk. Tekintve már most, hogy ezek az adatok csupán Nagybányára és közvetlen vidékére vonatkoznak, fogalmat alkothatunk .magunknak egész vármegyénk gyümölcsforgalmáról, gyümölcsészetünk fontosságáról s értékesítési viszonyaink szervezetlenségének hátrányáról. Bikavásárunk. A folyó évi márc. 2-ikán Szatmáron, a város majorban rendezendő bikavásár alkalkalmával állam- dijazás lesz. A díjazás célja a tenyésztők ösztönzése a gondosabb tenyésztésre, a vásár célja pedig egyrészt a községek bika szükségletei beszerzésének megkönnyítése, másrészt a tenyésztőknek is alkalmat adni bikáikat a bikát keresőknek bemutatni és kínálni, igy a bikák eladását és beszerzését mindkét rész érdekében könnyíteni. Nagy kényelem lesz ennélfogva azon körülmény, hogy az állattenyésztési felügyelő, valamint a hivatalos bizottság e vásáron megjelennek s igy községek részére vásárlandó bikák után az állami kedvezmények (10 százalék ármegtérités, 3 félévi fizetésrészlet s 1 évi díjmentes biztosítás elhullás ellen,) a „Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület“ esetleges kamatmentes kölcsöne, tenyészigazolvány, esetleges vasúti szállítási kedvezményre jogosító igazolványok, vagy egyéb szükségesek a helyszínén közvetlenül elintézhetek lesznek ; — a vásárolni szándékozó községi kiküldötteket ép azért figyelmeztetjük, hogy a községi pecsétet a vásárra magukkal hozni ne mulasszák el. A bikavásárra felhajthatok : magyar és piros-tarka tenyészbikák. Ezek február 28-áig a várm. gazd. egyesület titkári hivatalánál a tulajdonos, a bika neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás napjának megjelölése s a térdij lefizetése mellett bejelentendők. — Térdij darabonként éjjelre 2 korona, nappalra l korona. E dij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállóban helyeztetnek el, ellenben takarmányról a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség intézkedik azonban, hogy beszerzési ár megtérítése ellenében kívánatra takarmány is álljon rendelkezésre. Febr. 28-áig be nem jelentett bikák után kétszeres térdij fizetendő. — Válasz Dr. Tanódy Márton urnák gyümölcstermolésüuk érdekében tett indítványára. — — Ezvok© Barna. — A tisztelt indítványozó panaszkodik, hogy a gyümölcs tenyésztés Szatmáron egyáltalán nem jár haszonnal, sőt, a rengeteg fáradtság és költség mindhiába való — úgyszólván elvesztett vagyon és energia. Es mind ez azért, mert különösen az almafák egyáltalán nem akarnak teremni, — vagy ha teremnek valamit, azok a gyümölcsök foltosak, férgesek, szóval nem épek. Panaszolja, hogy nagyon sokan szép ojtoványo- kat vásároltak, el is ültették, de gondozni nem tudják, s igy természetesen a fák nem teremnek. Mondja, hogy sem ö, sem mások ezen fatum ellen orvosságot nem tudnak. Némelyek állítják — szerinte —»hogy a hegyi vidéken és az alföldön jól teremnek a gyümölcsfák, valamint Zsibé mellékén a Szamos parton is. Csak itt a szatmári lankákon nincs különösen almának termése. Kéri ennek folytán a Szatmármegyei gazd. egyletet, hogy küldessen ki egy pomologust, a ki ne felolvasást, vagy szakszerű előadást tartson a gyümölcstermelőknek, hanem, elkezdve a fák virágzásától a gyümölcs beszedéséig, tartózkodjon a szatmári lankai gyümölcstulajdonosok körében, — s a gyümölcsfák életét s a reájok ható körülményeket megvizsgálván, adjon olyan tanácsot, a mely megszüntetné a felpanaszolt terméketlenséget. Ezen panaszra és inditványia nézve vagyok bátor szerény véleményemet a következőkben elsorolni. A fák termékenységére vagy terméketlenségére különösen a következők vannak befolyással u. m.: 1. A talaj, mely ha rossz, akkor a fa csak sinylik benne, — de melyet többféle istálló trágyával, műtrágyával, Komposzttal jóvá lehet tenni, a mely esetben aztán a fa is termőre válik. Vagy nagyon j ó, azaz nagyon kövér a talaj, az esetben sem terein a fa, mert nem termő rügyre, hanem fára dolgozó. Ezen bajon azonban úgy lohet segíteni, hogy a vizhajtásokat egy kis szemre vissza metszük, vagy pedig, hogy a fára való dolgozását a fának megakadályozzuk, a nagyobb oldal gyökerekből egyet vagy kettőt levágunk, miáltal a túlságos erős nedvkeringés i
