Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-05 / 6. szám
2 oldal. GAZDÁK LAPJA. (>-ik szára. Takarmányozás üszögös polyvával. Múlt alkalommal elmondtam, hogy mily hasznos és úgyszólván pótolhatatlan takarmány az egészséges polyva; jelen alkalommal az egészségtelen illetve üszögös polyváról akarok egyet-mást elmondani. A pelyvát megtámadó gabonapenésznek főleg 3 fajtája szokott leggyakrabban jelentkezni, és pedig: a) a rozsdapenész, b) a pleospora és .c) az üszögpenész. Ez utóbbival mint leggyakrabban előfordulóval óhajtom a t. olvasót megismertetni. Azelőtt vajmi keveset törődtek azzal, hogy a házi állatoknak nyújtott takarmány gombáktól fertőzve van-e vagy sem; általánosan az a nézet uralkodott, hogy azok teljesen ártalmatlanok, miután az állatok erős gyomornedve a gombák szervi erejét szétrombolja. Később, midőn a gombák szervezetével és fejlődési feltételeivel jobban megismerkedtek, csakhamar belátták ezen nézet téves voltát. A kísérletek bebizonyították, hogy az élősdi gombák még csekély meny- nyiségben is minden körülmények között veszélyesek az állati testben, sok esetben az állatok megbetegedését, sőt nem ritkán elhullását vonják maguk után. Mindennemű üszög és rozsdagomba, a külömböző penészek többé kevésbbé veszedelmesek az állati szervezeti-e és utókövetkezményeik rendkívül külömbözők. Azt észlelték, hogy az ugyanazon élősdiekkel fertőzött takarmány egy esetben súlyos betegséget, sőt halált idézett elő, más esetben pedig csak múló rosszullétet okozott. Ezen elütő hatás oka még ma sincs egészen tisztázva. A mi magát az üszögös búzát illeti, a megfigyelt esetek egész sorozata tanúsítja, hogy az az állatok egészségére a legnagyobb mérvben veszedelmes. A legtöbb észlelet a szarvasmarhákra vonatkozik ugyan, azonban lovaknál is történtek megfigyelések, de ha ez az eset nem is állana, akkor is teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy oly anyagok, melyek a szarvasmarhánál veszélyesek, eme tulajdonságukat a lovaknál is megtartják. Már 28—30 évvel ezelőtt észlelték a tehenek marhavészszerü megbetegedését az üszöggel erősen fertőzött takarmány következtében. A jelenségek a következők voltak: Görcsös és folytonos kérődzés, kisérve erős nyálfolyással a szájból; egyes megbetegedett állatoknál az első roham alatt a nyak rángatód- zása és hátrafordulása, sőt az erős görcsök után az állat öntudatlan összerogyása; feltűnő gyengeség ösz- szekötve érzéketlenséggel és eltompultsággal; az orr folyása és a szemek könnyezése; erőltetett gyors lélegzés ; gyakori üriilés és erre való erőltetés ; többszöri erőlködés a vizelésre, nagyfokú tifus jellegét mutató láz. Az elhullott állat boncolásakor a gyomor és a bélcsatorna nyákhártyáján jelentékeny daganatok, a negyedik gyomorban és a vékony bélben kék foltok és szabálytalanságok találtattak és egészben véve a bélcsatorna kormos szint mutatott. A betegség valódi okát csak azon körülmény derítette fel, hogy két ló teljesen azonos tünetek közt betegedett meg és hogy a cseléd, ki a beteg állatokat gondozta, kezein, karjain és lábain, mely testrészek a fertőzött takarmánynyal gyakori érintkezésbe jöttek — gennyes kiütések egy nemét kapta. Később ugyanazon üszögös takarmánynyal egy vén tehénen kísérletek tétettek és ennél szintén azonos tünetek állottak be. Az üszöggombák ugyanazon sajátos hatást gyakorolják az anyaméhre, mint az anyarozs. Három tehén, mely üszögös búzából került polyvával takarmá- nyoztatott, elvetélt, még pedig kettő 2 nappal és egy 3 nappal az üszöggel fertőzött takarmány élvezete után. Eltekintve az elvetéléstől, az üszögös búzából került polyva etetése következtében rendesen gyomor és bélhurut, gyomor és bélgyuliadás és a marhavészre emlékeztető tünetek állnak be. Az üszögös búzából eredő polyva, — hogy takarmányozási czélra alkalmassá váljék — az élősdi gabonáktól semmiféle módon sem tisztítható meg, nem használ a legszorgosabb szelelés, rostálás, mosás, sőt még a leforrázás sem; legfeljebb több óra hosszai főzéssel lehet az élősdieket elölni. Ily eljárás azonban tekintve annak időrabló és költséges voltát, sem nem ajánlatos, sem nem gazdaságos. Az üszögös búzát csávázás vagy páczolás által megszabadíthatjuk a reátapadt üszög spóráktól, ha félszázalékos rózgá- licoldatba tesszük, ha azonban ezt elmulasztjuk, az üszögös búza elvetése által az üszög tovább szaporodik, mert a magra tapadt spórák azzal együtt kikelnek. Az üszögös polyvát tehát minden további gondolkodás nélkül meg kell semmisíteni — lehetőleg elégetés által — mert ha a trágyadombra vetjük ki, ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy a még csiraképes gombák a trágyával együtt a szántóföldro kerülnek s ott vagy kikelve tovább szaporodnak, vagy egyik másik állat által felvétetvén, a már fentebb leirt veszedelmes bajokat okozzák. S. M. Csekély termés-átlagunk okai. Temésátlagaink elmaradnak a nyugoti kultur államok termésátlagai mögött. Ez tény, a mit bizonyítanak a statisztikai adaték. Vegyük csak főterményünket, a búzát. A magyar átlagtermés hektáronként 11. 08 mm. A franczia 12. 15 mm., a német 15. mm., a belga 17. 43 mm., az angel 21. 4 mm. Földünk elösmerten jobb, mint a nyugati országoké. Éghajlati viszonyaink kiválóan kedvezőek. Népünk szellemi és fizikai képesége kitűnő, ősi foglalkozásunk a gabona-termesztés. Miért hát, hogy mégis hátrább vagyunk? A nagyobb birtokokon a termésátlagok ma még sokkal nagyobbak, mint kisebb birtokokon, mert ott a mélyebb miveléssel a föld tápláló anyagait a mélyebb rétegekből is merítik már. De félő, hogy ez csak időleges elsőbbség. Mert ha bizonyos turnus szerint trágyáznak is már itt istállótrágyával, a földből kiaknázott tápláló anyagok teljes visszapótlásáról szó sincs. Mert hol marad a szemben fölhalmozott legértékesebb tápláló anyagok visszapótlása ? Azok mindörökre el@ mindenféle állat-orvosi gyógyszerek, készítmények, ^ r. , , . „ ^ kötszerek, fertőtlenítő anyabzatmar, lJeak-ter 19 SZ. ===== g0k, gazdasági cikkek, különlegességek, pipere- és illatszerek stb. legolcsóbb árakon kaphatók. 57 3—26 Bartók László droguenájáBan
