Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-29 / 5. szám
2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 5-ik szám. ménye reményt nyújt a tavaszi vásárok sikeréhez s igy a folyó év tavaszán a második bikavásárunk rendezését az Egyesület elhatározta. Az idei bikavásár március 2-án, szerdán lesz megtartva ugyancsak Szatmáron, Szatmár város szives engedélye folytán az egyetlen alkalmas helyen, a városmajorban, hol megfelelő istálók és síinek állnak rendelkezésre. A vásár élénkítése céljából gondoskodás történt az idén is, hogy a kiállítandó szebb példányok államdijakban részesülhessenek. A vásáron a m. kir. állattenyésztési felügyelő ur is jelen lesz s igy módjukban fog állani a községeknek bika beszerzéseiknél az állami kedvezményeket minden utánjárás nélkül azonnal a hely szinén rövid utón kieszközölni. Egyidejűleg lépések tétettek az iránt is, hogy a szokásos tavaszi bikavizsgálatok még a vásárt megelőzőleg megtartassanak, hogy igy a községek tájékozva legyenek a vásárig szükségleteik iránt. A vásár feltételei, úgyszintén a díjazás részletei lapunk következő számában lesznek közölve. Ezúttal csak arra kérjük úgy a tenyésztő urakat, mint a községek birtokosságát, hogy eladásaikat, illetve beszerzéseiket vásárunkra hagyni, ezáltal vásárunk eredményét, ebből kifolyólag pedig e vásárok évről-évre leendő rendezését biztosítani szíveskedjenek. A Szatmármcgyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányi tagjaihoz! A múlt év elején a közgyűlés elhatározta, hogy a tagok gyűjtése érdekében akciót indít és pedig elsősorban az Egylet igazgató tagjainak buzgalmához apellál. Ki is bocsátotta ápril 22-én az összes igazgató választmányi tagokhoz — egy-egy aláírási Ívvel — a következő felhívást: Mélyen tisztelt Tagtárs Ur 1 A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ujonnani megalakulásának a 20-ik évében járunk, s két évtized eredménye meggyőzött mindnyájunkat arról, hogy egyletünk életképes, nemes hivatásának magaslatán áll és évről-évre terjeszkedik. Nagyobb eredménynek azonban egy tevékenységét megzsibbasztó körülmény áll útjában : t. i. a tagok létszáma még mindig oly kevés, hogy vármegyénk gazdatársadalmának egy elenyésző csekély részét öleli csak fel. Addig pedig, mig ez az intézmény nem képes vármegyénk gazdatársadalmát egységes egészben magához vonzani, addig nem felelhet meg teljesen annak a nagyszerű hivatásnak, melyre a vármegyei gazdasági egyesületek mintegy praedestinálva vannak: az egész gazdatársadalom érdekképviseletét betölteni. Pedig mily könnyű volna e helyzeten segíteni 1 Egyletünk minden tagja befolyásos, széles ismeretkörrel bir, alig számbavehető fáradsággal minden tag buzdíthatna 2—3 gazdát belépésre; megünnepelhetnénk-e pedig méltóbban, lelkesebben egyletünk 20 éves fennállásának óvót, mintha egy általános akcióval, melyben maguk a tagtársak vinnének vezető szerepet, e jubileum évében megtöbbszöröznénk a tagtársak számát, amivel egyúttal anyagilag is szilárd alapra helyeznénk ezt a mi érdekeink szolgálatában álló intézményt. Ez akcióban azonban a választmány tagjainak kell jó példával elől járni! De hát kitől is várhatná el inkább Egyletünk az ily irányú buzgalmat, mint az Egylet igazgató választmányi tagjaitól, kik a személyükben összpontosult bizalmat nem viszonozhatnák méltóbban, mintha csekély fáradsággal lehetővé tennék, bogy a jövő évi tisztujitás elé számban és anyagilag megerősödve állítanánk oda ezt az egyletet. A csatolt gyüjtőivet azzal a kéréssel juttatjuk tehát tisztelt Tagtárs és választmányi tag úrhoz, hogy annak felhasználásával széleskörű ismeretségéből egyletünknek nehány alapitó, vagy rendes uj tagot belépésre kérni szíveskedjék. Az egylet ez időszerinti tagjainak névsora a folyó évben kiadott s tisztelt Tagtárs urnák is megküldött évkönyvünkben közölve lett, amit, ha kéznél nem volna, szives figyelmeztetésre a titkári hivatal haladéktalanul ismét megküld. Egy forintos óvdijas tag bejelentését ezúttal mellőzni kérjük, minthogy az Egylet anyagi viszonyainak egyensúlya inkább a rendes tagok számának emelését teszik kivánatossá. Fogadja tisztelt Tagtárs ur előre is kifejezett őszinte elismerésünket és köszönetünket, melylyel maradtunk Szatmár, 1903. ápril 22. hazafias tisztelettel Domahidy Sándor egyl. elnök. Nagy László, Szeőke Barna, dr. Keresztszeghy Lajo* egyl. alelnökök. Poszvék Nándor egyl. titkár. Nem térhetünk ki az elől a kötelesség alól, hogy akciónk eredményéről f. évi közgyűlésünkön bészámol- junk, minthogy pedig az eredmény eddig, sajnos, igen szomorú, amennyiben alig 2—3 iv érkezett vissza, tisztelettel felkérem a választmány tagjait, szíveskedjenek az esetleges aláírásokkal ellátott iveket mielőbb, de legkésőbb a tavaszi közgyűlést megelőzőleg egyletünk titkári hivatalához beküldeni, hogy azok ered ménye az igazgató választmánynak 3 évi munkálkodásáról a közgyűlés elé terjesztendő jelentésébe befoglalható legyen. Kiváló tisztellettel Szatmár, 1904. január 21. Domahidy Sándor ______________________________egyl. elnök._______ ‘ hÍr ek Főispáni helyettesítés. A belügyminiszter Nagy László kormányzó vármegyei alispánt megbízta, hogy az 1894. XXXIII. t. ez. (anyakönyvi törvény) 10. §-ában körülirt a főispáni jogot a főispáni szék üresedésben léte alatt gyakorolhassa.
