Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1903-11-27 / 48. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 48. szám. A test hőmérsókót bő, lágy és lógenytar- talmu takarmánynyal tetemesen emelhetjük. — Álljon az tej, savó, hús, tengeri, árpadara, mindenféle konyhahulladék és kendermagból. Este szemestakarmányt adhatunk. Az emésztés elősegítésére pedig ne hiányozzon a homok, mész és a zöldségféle sem. — A bő etetés alatt nem értjük a tuletetést, mert a tulhizott állat nem tojik, hanem etetünk napjában pontos időbeD kétszer: reggel adjunk lágy eledelt, este szemest. Egy állatnak elegendő 50 gramm szemes takarmány, 100 grm. lágyeledel, de ezt előírni nem lehet, mert attól függ, hogy a szabadban találnak-e valamit vagy sem. Fölösleges mondani, hogy csak az egészséges tyuk tojik. Azért gondos ápolás, a legpontosabb tisztaság az ólban, a takarmány, az ivóedényeknél és maguk az állatok testén is. A legszebb és tökéletesen fejlődött állat is elcsenevészedik, ha nincs meg a kellő tanyája, ápolása, ólja és kifutója. SZÖVETKEZÉS. Újabb hitelszövetkezeti alakítások. 1. Kárászteleki hitelszövetkezet Szilágy megyében. Alá kult 1903. november 8-án, 181 tag, 187 üzlet- rószszel 9350 korona értékben, heti 20 filléres befizetéssel. Igazgatósági elnök: Hamernyik Sándor róm. kath. lelkész. Helyettes elnök: Vajda László körjegyző. Igazgatósági tagok: Dobai János, Barta Mihály, György P. András, Sebestyén Márton András, Szabó Mihály András, Sebestyén György, Brázdó Stefán azskezü, Adler Kristóf. Felügyelő-bizottság: Zsugán Ferencz elnök, Sebestyén A. Péter, Szabó Sándor, Szabó A. János József. Könyvelő: Vajda László. Pénztáros : Hatzel Flórián. Kinevezett igazgató: Hamernyik Sándor; kinevezett felügyelő: Zsugán Ferencz. Működési köre : Kárásztelek, Doh, Donoszló és Maladi községekre terjed. 2. Ugocsa—Egeresi hitelszövetkezet. Alakult 1903. november 15-én 42 taggal és 98 üzletrészszel. A 4650 korona üzletrészt havi 1 kor. részletekben fogják befizetni. Hozzá tartozik: Feketepatak és Verbőcz községe is. Igazgatóság : Petrovich Emil gör. kath. lelkész elnök (kinevezett), Csedrik Aladár, Makár István, Tu- picza László, Nagy Lajos, Fazekas Gedeon, Szennyes Lajos, Papp Antal, Lyubka Mihály, Andráskó Ferencz. Felügyelő-bizottság : Korok- nay István elnök (kinevezett), Fazekas Zsig- mond, Lyubka Andás, Schön József. Könyvelő : Kohn Adolf, Pénztáros: Szajkó Illés. 8. Nagy- és Kis-Rákóczi hitelszövetkezet Ugocsamegyében. Alakult 1903. november 16-án 109 tag és 157 üzletrészszel 7850 korona értékben, havi 1 koronás befizetés mellett. Igazgató- sági elnök: Tivadar István gör. kath. lelkész (kinevezett). Igazgatóság: Hadzsega Mihály körjegyző, helyettes elnök. Igazgatósági tagok: fosták János, Gugy János, Bilej Mihály, Fedi- necz Bazil, Kahán Sámuel. Felügyelő-bizottság : Takács Bazil kisrákóczi gör. kath. lelkész elnök 'kinevezett), Medvigy Illés, Méhes Bazil és Salamon Emil. Könyvelő: Ellinger Andor. Pénztáros : Dobra Leontin. az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségéinek tagsági dij nyugtázása. Az Északkeleti Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó követk. szövetkezetek küldöttek be 1902-ik évi tagsági dijaikat: Szakácsi hitelszövetkezet 89 fillér, Salánki hitelszövetkezet 5 kor. 67 fill., Oláh-Nádasdi hitelszövetkezet 2 kor. 46 fill., Felsőbányái hitelszövetkezet 6 kor. HASZNOS TUDNIVALÓK. Hogyan szaporítsuk a trágyadombot ? Ugyancsak ritkán hallani, hogy a gazda azt mondaná : annyi trágyám van, amennyi kell. Tiz közül talán kilencz arról panaszkodik, hogy kevés a trágyája, minden esztendőben egyik-másik darab földje elesik a trágyázástól. És ha azt kérdezzük, miért nincs elegendő trágyája, minde- nik azt feleli, hogy mert kevés az állatja, nincs módjában annyit tartani, amennyire szüksége van; no meg, hogy a szalmában sem igen bővelkedik. Csakhogy ennek kivitele a legtöbb gazdánál megtörik azon, hogy nem rendelkezik befektetésre való tőkével, vagyis magyarán mondva, nincs pénze, a melyen marhaállományát szaporíthatná. Sőt vannak még olyanok is, — de ezekről jobb nem szóllani, — kik az almozásra való szalmát eladják. Azt mondják, hogy a szükség törvényt ront és nem gondolják meg, hogy annak a pénznek, amit az eladott szalmából vesznek be, drágán adják meg az ái át, mert a földet kizsarolják, elgyengítik, mely utóbb nemcsak, hogy szemet nem terem, hanem még eladásra való szalmát sem. Az ilyen öngyilkos gazdálkodásról jobb nem szólni, lássuk tehát, hogy az istállóból kikerült trágyán kívül mivel szaporítjuk a trágyadombot. Ne menjünk messze, ott van az udvar. Mennyi értékes trágyaanyag pocsékolódik el ott. A baromfiak ürüléke, mely kitűnő trágya, a sertések és egyéb barmok trágyája szanaszét hever Kiszárad, elporlik igen sok udvaron, ahol a gazda panaszkodik, hogy nincs elegendő trágyája. A rendhez, tisztasághoz tartozik, hogy az udvart hetenkint legalább egyszer összetaka- ritsák, az összeseprett szemetet, melyben sok jó trágya van, ne szórjuk ki az utczára, hanem hordjuk a trágyadombra Sőt igen okosan cselekszik, aki még az utcza porát, szemetjét is összegyűjti és a trágyadombon elrétegezi, mert az utcza porában és a járó-kelő állatoktól igen sok ürülék marad vissza. — Sok helyen ingyen
