Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1903-11-27 / 48. szám
48. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. Ezen pályázat eredményéről dr. Fraenkel hallei tanár, dr. Pfeiffer boroszlói tanár és Witt grandenzi építészeti tanácsos, mint a német gazdasági egyesület részéről kiküldött bírálóbizottsági tagok, 1902. szeptember havában tették közzé je entésüket a „Mustergiltige Einführung des Torfstuhlferhahrens stb.“ czimü munkában. Ezen bírálat szerint az első — 5000 márkás — dij Hann.-Münden, a második — 2000 márkás — dij pedig Rendsburg városának ítéltetett oda. Az említett mü ezen két német- országi városén kívül öt svédországi város berendezését ismerteti. Lássuk röviden a pályanyertes berendezést: Hann.-Münden lakosainak száma 10.300. A tözegelési üzem csak a 9300 lakost számláló belvárosban tétetett kötelezővé és pedig váltó edény rendszerrel. Minden árnyékszékben egy tőzegporta rtó edény és egy lapátka van, a mivel a tőzegpor minden használat után, az ülés alá elhelyezett ürülókfölfogó edénybe beszóratik. Az ürülék hengeralaku czinezett vas dényben fogatik föl, mely posztótömitéssel ellátott csavaros födélszerkezettel vízmentesen elzárható. A telt tonnákat nyílt kocsikon szállítják ki a tőzeg komposzt-telepre és helyettük üres és tiszta kannákat helyeznek az árnyékszék- ülések alá, a melyek fenekét előbb, pár czenti- méter vastagon, tőzegporral hintik be. A fekaliákat komposzttá feldolgozó 30 m. hosszú és 15 méter széles trágyapajta, továbbá egy 85 méter hosszú melléképület, a melynek fele egy szoba, fele pedig istálló két lóra. A megrakott kocsik a szin közepén végighúzódó és négy méter széles kocsijáróra huzatnak ; itt a telt tonnákat a kocsijáró két oldalán elhelyezett állványokra rakják és onnan a komposzttartányokba öntik, a melyek feneke és oldala vízmentesen van kifalazva. A kiürített edényeket a mosogató helyiségbe viszik, hol gőzzel kevert meleg vízzel és hengerkefóvel kimossák. A mosogató ló egy gödörbe kerül és onnan nyílt árkon át vezetik a szomszédos szántóföldre. A mosogató helyiséget tartány látja el mosogató vízzel, a hová ismét a vizet gőzkazános gép szivattyúzza a pajtán kívül eső kutból és egyúttal a gözbevezetéssel fölmelegiti. A mennyiben a komposztgödörbe kiöntött ürülék még nem eléggé szikkadt, azt szeméttel és tőzeggel keverik. Ha az egyik gödör megtelt, másikba öntik a fekáliákat s időközben az első gödör tartalmát értékesítik. A fekáliáknak komposzttá átalakítására majdnem az összes — circa 1600 mm. — sze metet fölhasználják. Ezzel ugyan g engitik a trágyaminöséget, de részben megakadályozzák a trágyalé kiszivárgást. A szeméttel kevert kom posztból azonban még mindig szivárog le trá gyalé és ezt szintén a szomszédos szántóföldre vezetik. Újabb intézkedések szerint a mosogató és trágyalevet a közeiben lerakott szemétre fogják rászivattyuzni. A baromfiak téli gondozása. Ha a baromfit s kivált a tyúkot a tél folyamán okszerűen akarjuk elhelyezni, akkor elsősorban legyünk magunkkal tisztában, hogy azok tojástermelését akarjuk-e kiaknázni, vagy a fajta fökéletesbbitósére törekszünk-e ? A kinek az utóbbi áll szándékában, az a telet arra fordítsa, hogy a leendő tenyószanyagnak szervezetét nyugalom által erősítse és fokozza. Mert tény, hogy pihent tyuk tojásaiból kikerült csirkék sokkal erőteljesebbek és kiedzettebbek, mint az olyané, mely tulólelmezés által az egész tél folyamán át tojt. Ha azt határoztuk, hogy a legközelebbi költetés alatt edzett, termőkópes állatokat akarunk tartani, melyek kilátást is nyújtanak a szépen fejlett utódokra, tudnunk kell, hogy a tél folyamán hogyan tartsuk azokat, hogy a köl- tetés kezdeténél tényleg termökópesek is legyenek. Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy a nem- zési hajlamot csökkentsük. Tesszük ezt a nemek egymástól való elkülönítése által. A tojóképes- sóg csökkentésére továbbá szükséges a hideg ől és a kevésbé ingerlékeny — nem meleg — takarmány adagolása. A hideg anélkül, hogy egészségüknek ártana, tudvalevőleg roppant csökkenti a tojó kedvet. Takarmányunk legyen burgonyával kevert árpadara, egy kevés zab és rozs keverék. A szabad kifutóra nem túlságos hidegben az állatoknak mindig szükségük van, mert a testmozgás csak erősiti szervezetüket. Ha állatainkat a fenti mód szerint átteleltük, úgy február folyamán szüntessük be lassanként ezen életmódot, takarmányozzuk őket jól és meg fogjuk látni, hogy rövid időn belül bőven kezdik a tojást. A jól megválasztott kakas hozzáadása után a tojásokból biztosan edzett csibéket nyerünk. Egy nagyobb tyukállománynál mindenesetre jövedelmező, ha téli tojókról is gondoskodunk, mert tudjuk mindnyájan, hogy a frissen tojt tojásnak télen milyen keletje és ára van. Egy télen tojó tyuk kétszer annyi tojást számit, mint egy olyan, amely csak akkor kezd tojni, mikor már 5 6 darabot kapunk 20 fillérért. Téli tojókat nyerhetünk, ha tyúkjaink olyan fajtából származnak, melyek a korai vagy téli tojókópesség tulajdonságával bírnak, pl. a a jó olaszok, hamburgiak és a kopasznyakuak. Másodszor korai kelósüeknek kell lenniök, melyek ennek következtében a vedlésen is hamarább keresztül estek. De nem egyedül a fajta, te- nyészanyag és a korai keléstől függ a tojó- képesség, hanem a takarmányozás és a kellő ápolásnak is kell mindehhez hozzájárulni. A tojásnak elsőrendű alkatrésze a fehórnye, adjunk tehát olyan takarmányt a tyúkoknak, mely azt bőven tartalmazza. A hideg ól — mint fent említve volt — a tojóképességet visszafojtja, a meleg ól emeli azt.
