Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1903-11-27 / 48. szám

48. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. Ezen pályázat eredményéről dr. Fraenkel hallei tanár, dr. Pfeiffer boroszlói tanár és Witt grandenzi építészeti tanácsos, mint a német gazdasági egyesület részéről kiküldött bíráló­bizottsági tagok, 1902. szeptember havában tet­ték közzé je entésüket a „Mustergiltige Ein­führung des Torfstuhlferhahrens stb.“ czimü munkában. Ezen bírálat szerint az első — 5000 márkás — dij Hann.-Münden, a második — 2000 márkás — dij pedig Rendsburg városának ítéltetett oda. Az említett mü ezen két német- országi városén kívül öt svédországi város be­rendezését ismerteti. Lássuk röviden a pályanyertes berendezést: Hann.-Münden lakosainak száma 10.300. A tözegelési üzem csak a 9300 lakost számláló belvárosban tétetett kötelezővé és pedig váltó edény rendszerrel. Minden árnyékszékben egy tőzegporta rtó edény és egy lapátka van, a mi­vel a tőzegpor minden használat után, az ülés alá elhelyezett ürülókfölfogó edénybe beszóratik. Az ürülék hengeralaku czinezett vas dényben fogatik föl, mely posztótömitéssel ellátott csa­varos födélszerkezettel vízmentesen elzárható. A telt tonnákat nyílt kocsikon szállítják ki a tőzeg komposzt-telepre és helyettük üres és tiszta kannákat helyeznek az árnyékszék- ülések alá, a melyek fenekét előbb, pár czenti- méter vastagon, tőzegporral hintik be. A fekaliákat komposzttá feldolgozó 30 m. hosszú és 15 méter széles trágyapajta, továbbá egy 85 méter hosszú melléképület, a melynek fele egy szoba, fele pedig istálló két lóra. A megrakott kocsik a szin közepén végig­húzódó és négy méter széles kocsijáróra huzat­nak ; itt a telt tonnákat a kocsijáró két olda­lán elhelyezett állványokra rakják és onnan a komposzttartányokba öntik, a melyek feneke és oldala vízmentesen van kifalazva. A kiürített edényeket a mosogató helyiségbe viszik, hol gőzzel kevert meleg vízzel és hengerkefóvel ki­mossák. A mosogató ló egy gödörbe kerül és onnan nyílt árkon át vezetik a szomszédos szántóföldre. A mosogató helyiséget tartány látja el mosogató vízzel, a hová ismét a vizet gőzkazános gép szivattyúzza a pajtán kívül eső kutból és egyúttal a gözbevezetéssel fölmelegiti. A mennyiben a komposztgödörbe kiöntött ürülék még nem eléggé szikkadt, azt szeméttel és tőzeggel keverik. Ha az egyik gödör meg­telt, másikba öntik a fekáliákat s időközben az első gödör tartalmát értékesítik. A fekáliáknak komposzttá átalakítására majdnem az összes — circa 1600 mm. — sze metet fölhasználják. Ezzel ugyan g engitik a trágyaminöséget, de részben megakadályozzák a trágyalé kiszivárgást. A szeméttel kevert kom posztból azonban még mindig szivárog le trá gyalé és ezt szintén a szomszédos szántóföldre vezetik. Újabb intézkedések szerint a mosogató és trágyalevet a közeiben lerakott szemétre fog­ják rászivattyuzni. A baromfiak téli gondozása. Ha a baromfit s kivált a tyúkot a tél fo­lyamán okszerűen akarjuk elhelyezni, akkor elsősorban legyünk magunkkal tisztában, hogy azok tojástermelését akarjuk-e kiaknázni, vagy a fajta fökéletesbbitósére törekszünk-e ? A kinek az utóbbi áll szándékában, az a telet arra for­dítsa, hogy a leendő tenyószanyagnak szerveze­tét nyugalom által erősítse és fokozza. Mert tény, hogy pihent tyuk tojásaiból kikerült csir­kék sokkal erőteljesebbek és kiedzettebbek, mint az olyané, mely tulólelmezés által az egész tél folyamán át tojt. Ha azt határoztuk, hogy a legközelebbi költetés alatt edzett, termőkópes állatokat aka­runk tartani, melyek kilátást is nyújtanak a szépen fejlett utódokra, tudnunk kell, hogy a tél folyamán hogyan tartsuk azokat, hogy a köl- tetés kezdeténél tényleg termökópesek is legye­nek. Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy a nem- zési hajlamot csökkentsük. Tesszük ezt a nemek egymástól való elkülönítése által. A tojóképes- sóg csökkentésére továbbá szükséges a hideg ől és a kevésbé ingerlékeny — nem meleg — ta­karmány adagolása. A hideg anélkül, hogy egészségüknek ártana, tudvalevőleg roppant csökkenti a tojó kedvet. Takarmányunk legyen burgonyával kevert árpadara, egy kevés zab és rozs keverék. A szabad kifutóra nem túlságos hidegben az állatoknak mindig szükségük van, mert a testmozgás csak erősiti szervezetüket. Ha állatainkat a fenti mód szerint átteleltük, úgy február folyamán szüntessük be lassanként ezen életmódot, takarmányozzuk őket jól és meg fogjuk látni, hogy rövid időn belül bőven kezdik a tojást. A jól megválasztott kakas hozzá­adása után a tojásokból biztosan edzett csibé­ket nyerünk. Egy nagyobb tyukállománynál minden­esetre jövedelmező, ha téli tojókról is gondos­kodunk, mert tudjuk mindnyájan, hogy a fris­sen tojt tojásnak télen milyen keletje és ára van. Egy télen tojó tyuk kétszer annyi tojást számit, mint egy olyan, amely csak akkor kezd tojni, mikor már 5 6 darabot kapunk 20 fil­lérért. Téli tojókat nyerhetünk, ha tyúkjaink olyan fajtából származnak, melyek a korai vagy téli tojókópesség tulajdonságával bírnak, pl. a a jó olaszok, hamburgiak és a kopasznyakuak. Másodszor korai kelósüeknek kell lenniök, melyek ennek következtében a vedlésen is hamarább keresztül estek. De nem egyedül a fajta, te- nyészanyag és a korai keléstől függ a tojó- képesség, hanem a takarmányozás és a kellő ápolásnak is kell mindehhez hozzájárulni. A tojásnak elsőrendű alkatrésze a fehórnye, ad­junk tehát olyan takarmányt a tyúkoknak, mely azt bőven tartalmazza. A hideg ól — mint fent említve volt — a tojóképességet visszafojtja, a meleg ól emeli azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom