Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)
1903-10-16 / 42. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 42. szám. Behordáskor úgy a répát, mint burgonyát lesarabolt helyre 2 m. széles és a kellő hosszúságú prizmákba rakjuk és 8 — 10 napig csupán szalmával takarjuk be Ha az időjárás kedvező, úgy a szalmát nappalra le- és éjjelre ismét betakarjuk. 10 nap után, ha a prizmák száraz állapotban vannak, száraz búza- vagy rozsszalmával befedjük és nyomban 10—15 cm. földréteget adunk, a gerincz kihagyásával; a prizma gerinczót végig csak a rátett szalma bontja, így a fagyok beálltáig, pl. november 25—30-ig kellőképpen kiszellözik. A fagyok beállta előtt ismét 15—20 cm. földréteget adunk és a levegőtől teljesen elzárjuk. Midőn a fagyok beállanak, a prizmákra szalmás trágyát rakunk és igy marad tavaszig. Tavasz felé a trágyát lehúzzuk. Miért kell a talaj mésztartalmát ismerni ? Köztudomású, hogy a legtöbb kulturtalajban van egy bizonyos mennyiségű mész. Hogy mennyi ? Arról igen egyszerűen úgy szerzünk meggyőző- déstj hogy a megvizsgálandó talajnemből egy kis mennyiséget véve, azt leöntjük sósavval. Ha a sósavval való kezelés közben pezsgés mutatkozik, akkor ez jelzi a mész jelenlétét, ha pezsgés nincs, úgy a talajban mész nincs. A mész konstatálása pedig azért szükséges, mert a mü trágyázás kérdése a mósztartalommal szoros összefüggésben áll. Ez állitást bizonyítják az alábbi, gyakorlati tapasztalaton nyugvó adatok. A nitrogén-trágyák közül a chilisalétrom mész- szegény és mészdus dalajon egyaránt sikerrel használható, ellenben kénsavas ammóniákat továbbá szerves eredetű nitrogén-trágyákat csak akkoi alkalmazhatunk, ha talajunk mészben dús, mert csakis a mész alakítja át ezen anyagok nitrogénjét saletromos sókká, melyekből a nővé nyék legkönnyebben vehetik fel a nitrogént. Ami a foszforsavas trágyákat illeti, ezekre nézve sem közömbös, hogy mészszegóny, avagy mészben gazdag-e a talaj, mert pl. ha egy talaj nagyon mészdus, úgy könnyen megtörténhetik, hogy a szuperfoszfát hatása nem lesz teljes, amennyiben ez esetben a vizbän oldható fősz forsav egy jelentékeny része mészszel vegyül, miáltal vízben való oldhatóságát elveszti. Aki gyors és teljes hatást vár a vízben oldható fosz- forsavtól, annak nem szabad a szuperfoszfátot túlsók meszel tartalmazó talajon alkalmazni, mert a vízben oldható foszforsav hatása a talajban annál nagyobb lesz, minél kevesebb meszet talál a talajban. A csontliszt hatása is teljes mértékben akkor nyilvánul, ha a talaj mész- szegény. S végül a káli-trág ’ák sikkerrel csakis akkor használhatók, ha a talajban a mész köny- nyen elbomló vegyületek alajában van jelen, mert a mész rendeltetése mindenekelőtt az, hogy a, kálisókból a keményítő csökkenést elő időző klórt távolítsa el. Láthatjuk tehát, hogy a gazdának okvetlen ismernie kell talaja mész tartalmát, mert másként a trágyázás kérdését meg nem oldhatja. HÍREK. Uj gazdasági tanácsos. Pethő György, lapunk főmunkatársának Szatmár szab. kir. városnál elfoglalt gazdasági tanácsosi állásáról történt lemondása után helyét a hétfői közgyűlés töltötte be. 5 pályázó közül kettőnek, Bartha Kálmánnak és Szegedy Antalnak heves választási küzdelme után a város gazdasági ügyeinek uj vezetője Bartha Kálmán lett. Vármegyei közgyűlés. A nehéz levegőjű politikai láthatár villámai a nagykárolyi vármegyei közgyűlés termét is felvillanyozták. A körülbelül 400 tételből álló tárgysorozatu közgyűlés hétfő óta mindég folyik s kérdés be lesz-e még e héten végezve. A közgyűlési terembe vitt politikai kérdések sok heves jelenetre s gyakori szavazásra adtak alkalmat, amik az ügyek letárgyalását lassítják. A közgyűlés eddigi határozataiból bennünket közvetlenül érdekelnek a következők : A borellenőrző-bizottság a következőleg alakult meg: nagysomkuti járás: gróf Teleki Sándor elnök, tagok: Nyilván Miklós, Mán Lajos; szatmári járás : Jakó Kálmán elnök, Tóth Mór, Boros Zoltán tagok; mátészalkai járás: Jeszenszky Sándor elnök, Bndaházy Sándor, Dienes Lajos tagok; erdödi járás : Rébay Dezső elnök, Papp Dezső, Sipos Ferencz tagok ; nagybányaiban : Papolczy Béla elnök, Fényes Béla, Kovács Gyula, Gerber Ödön tagok; Felsőbánya városiban : Farkas Jenő elnök, Csausz István, Kerekes Sándor tagok; Nagybánya városában: Szerencsy József elnök, Herczinger Ferencz, Bernhardt Adolf tagok ; Nagykároly városban : dr. Schönpflug Richárd elnök, Nonn Gyula, Róth Károly és dr. Schönpflug Béla tagok ; nagykárolyi járásban : Balázsy József elnök, Stróbencz Péter, Lénárd Jenő, Solymossy István tagok ; fehérgyarmatiban : Sántha Kálmán elnök, Dávid István, Kolonnay László tagok; csengeri járásban: Pongrácz Imre elnök, Zoltán László és Balogh Pál tagok. Megszavazták a helyi érdekű vasutak segélyezésére l1^, a tisztviselői nyugdíjalapra 1, a vármegyei székház javítására 12, a Széchényi Társulat czóljaira 1|2 s a kormányhatóságilag nem engedélyezett összegek fedezésére 120|o pótadókat. Közigazgatási bizottsági tagokul megválasztattak N. Szabó Antal, Isaák Dezső, Szuhányi Ödön, Domahidy Sándor és Reöck Gyula. A chlopyi hadparancs és a szeptember 22-iki legfelsőbb kéziratban foglalt sérelem orvoslása iránt a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy felír. 3 szavazat híján egyhangúlag elhatározta, hogy a 3 évet kiszolgált katonák hazabocsátása érdekében ugyancsak felír a képviselő házhoz. Az önkénytes adófizetések elfogadását tiltó határozatot megsemmisítő belügyminiszteri le-
