Gazdák Lapja, 1903. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)

1903-09-25 / 39. szám

6. oldal. GAZDÁK LAPJA. 39. szám. olyan nagy mértékben, ami annak köszönhető, hogy minden képzelhető módon törekednek a filoxera továbbterjedésének a meggátlására. Csak elvétve egyes szőlőtermelő vidékeken lép löl most a filoxera, de mihelyt konstatálták a jelenlétét, azonnal zár alá veszik az illető köz­ség vagy város határát. Újabban Torda-Aranyos vármegye Yárfalva községe ; Sopron vármegye Hegykő, Bánfalva, Lajtaszentmiklós, Endréd, Und, Káptalanvis és Völcsej községek, végül Nyitra vármegye Érsekújvár r. t. városa szőlői­ben a filoxera jelenlétét megállapították, miért is a jelzett községek, illetve város határát a földmivelésügyi miniszter zár alá helyezte. A deési gyümőloBkiállitás október 3-án nyí­lik rreg. A kiállítás elnöke Kornis Viktor, h. elnöke Voith Gergely, előadója Szemmóry Károly. A kiállítás az állami főgimnázium tornacsarno­kában lesz. Már eddig is számos bejelentés tör­tént. Darányi földmivelésügyi miniszter a ki­állítást megfelelő államsegélyen részesítette. Úgy a minisztérium, mint az erdélyi kormány­bizottság képviselteti magát a kiállításon, mely Erdély gyümölcstermelésének mai állását fogja föltárni. Az őszi luxuslóvásár. Az e hó 26-án kez­dődő őszi luxslóvásárra bejelentett lovak jegy­zékét a Budapesti Tattersall Értesítőjének ma megjelent száma közli. Eddig 10 négyest, 42 hintó8 kettős, 37 jukker kettős fogatot és 40 drb. hátas lovat jelentettek be. A pótbejelenté­sekkel, melyeket e hónap 23-áig fogadtak el, a lovak száma előreláthatólag 100 darabbal fog szaporodni. A bejelentők közt az ország legjobb nevű tenyésztőit találjuk : Andrássy Sándor gróf, Förster Ottó, Beniczky István, Szapáry Pál gróf, Fáy Béla, Döry Elek, Vigyázó Ferencz gróf, Széchenyi Viktor gróf, Hámos Aladár, Fölsinger Ferencz, Almáss}' Kálmán gróf stb. A kereskedők közül Fischer és Keller, Bruder Antal, Dungyerszky Antal, Mikovics Ágoston stb. jelentettek be lovat- Az állami lótenyésztő intézetekből 105 drb. ló kerül árverésre. Szikterületek termővé tétele. A földmivelés- Sgyi miniszter megbízta a növénytermesztési kísérleti állomást, hogy az alföldi szikterülete­ken berendezett öntözöműveknél tegye tanul­mány tárgyává, hogy a csörgedeztetéssel a sók kiválasztása milyen méretű s ez eljárással az öntözött szikterületek mily eredménj'uyel vehe­tők a mezőgazdasági kultúrába? Sigmund Elek dr. a magyaróvári gazd. akadémia vegykisérleti állomásainak I. asszistense hosszab ideje tanul­mányozza e kérdést, nemcsak a békéscsabai öntözőmünél, de Wencheim Frigyes gróf kigyósi, Tisza István gróf radványi birtokán is. Az ön­tözés tekintélyes sómennyiséget mos ki, a tapasz­talatok azt mutatják, hogy a sziksó nem elma­radhatatlan káros alkatrésze szikes talajainknak, hanem sok helyen alárendelt szerepet játszik s egyéb, vízben oldható sók okozzák a kárt, ahol a sziksó alárendelt mennyiségű, ott csak a ki mosás segít, a gipszezéssel nem sokat érünk el. Az eddigi tapasztalatok — mondja Sigmund — szikes talajainkra vonatkozólag sok jelenséget magyaráznak, kitűnik azonban az is, hogy még nagyon sok a földerítendő kérdés ezen a téren, ami a további kísérletezést és tanulmányozást teszi szükségessé. Magyar lókivitel a Balkánra. A török császári irádé értelmében a török katonaság számára 1000 drb. lovat vásárol magyar földön. A bol­gár hadsereg részére viszont egy szabadkai czég 1000 ló vásárlására kapott megbízást. KÜLÖNFÉLÉK Állatvásár. Miután a minisztérium által a vá­rost kötve tartó szarvasmarha zárlat feloldása teg- napelőttig még nem engedélyeztetett, a hetivásár újra a hasított körmü állatok felhajtása nélkül tar­tatott meg. A kettős izraelita ünnep is nagyon erősen be­folyásolta a vásárt, elannyira, hogy az igen csekély számú felhajtás nagyon gyenge forgalom mellett folyt le. Lóvásárra felhajtatott 260 drb. gyenge minő­ségű igásló. Kereslet is leginkább csak a III-ad rendű minőségű lovak iránt nyilvánult úgy, hogy 150 koronás áron felül ló nem is igen kelt el, leg inkább a 80—100 koronás árak domináltak. Elada­tott 105 drb. ló. Terményvásár. A mindenfelé megindult ten­geri törés s az izraelita ünnepek okozták, hogy folyó hó 23-iki hetivásárunk a kedvező idő daczára igen gyenge lefolyású volt. — Igen kevés termény került a piaczra s a kereskedők hiányában a keres­let is lanyha volt. Saját tudósitónk árjegyzése: TERMÉNY SzatmárcD Bpesten Jegyzet K f K f K f K | f Búza 14 60 15 80 15 60 15 90 keresett a gyenge 13 20 13 60 Rozs 10 — 10 40 12 40 12 60 közepes Árpa tak. 9 20 10 — 11 — 11 20 lanyha Zab 8 40 9 — 11 — 11 20 Teng. tak. 11 60 11 80 — — — — Teng. őri. 13 40 13 80 12 30 12 60 közepes Bükköny — — — — — — — — nincs Köles Káp., rep. 17 — 19 —• 20 60 21 50 minőség sz. Lenmag 16 — 20 — 21 — 22 — TI 7) F. bab 18 — 19 — — — — — keresett T. paszuly 16 — 16 50 — — — — V Lóhere — — — — — — — — nincs Luczerna — — — — — — — — nincs Burgonya 3 40 4 20 — — — — Széna — — — — — — — — nem czikk Szalma nem czikk Szalonna 138 — 140 — 120­121 — Zsir 160 — 162­144 — 145 — Szilva 32­36 — 27 — 32 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom