Gazdák Lapja, 1903. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1903-09-18 / 38. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 38. szám. aszalásról. Okt. 1. Jablonszky György kerületi szőlészeti és borászati felügyelő a szőlő helyes metszéséről. Okt. 2. Lakos Imréné őnagysága a gyümölcsök feldolgozásáról. Totalizateur a lóversenyen. A múlt évi versenyünkön különböző okokból totalizateur nem működött; ámde a versenylátogató közönség érdeklődését ez mégis oly mérvben segít lekötni, hogy az idénre a totalizateurt a verseny- igazgatóság ismét életbe fogja léptetni. A földművelésügyi m. kir. miniszter úrhoz beadott kérvény most nyert elintézést, melynél fogva a verseny fogadások közvetítésére az engedélyt megkaptuk. 2 és 5 koronás tételekkel lehet majd fogadni. Kiállításunk ünnepélyrendező és fogadó bizottsága folyó hó 16-án szerdán d. e. tartott ülést, melyen f. hó 26-án és 29-én a színházban tartandó programútok érdekében tétettek intézkedések. Általában a kiállítás alatti programm- számok részleteivel, valamint a fogadások szervezésével foglalkozott az ülés. Folyó hó 18 ára Tankóczi Gyula a biz. elnöke újra egybehívja a bizottságot. A folyó hó 27-iki verseny alkalmából Szat- máron, a Pannónia nagytermében rendezendő tánczmulatságra meghívók nem fognak szétkül detni. Belépő jegyek a lóversenyre. Az igazgatóság megállapítása szerint a szept. 27-iki lóversenyre belépő jegyek: passe-partu jegy 3 kor.; állóhelyre 40 fillér. A lóversenyegylet tagjai szabadbemenetet biztositó jelvénynyel láttatnak el. Jelvények a titkári hivatalnál kaphatók. Nagy tűz Bőseden. Nagyeeseden tegnapelőtt óriási tűzvész pusztított, a melynek 5 földes gazda termése esett martalékul. A tűz a szántóföldön keletkezett, ahol javában csépeltek s a gépből kirepülő szikra volt oka a nagy szerencsétlenségnek. A tűz oly rohamosan terjedt, hogy egy szempillantás alatt 20 asztag állott lángokban. Menteni alig lehetett a mgy hőség miatt. A kár, mely ezrekre rúg, annál inkább súlyosan érinti a gazdákat, mert semmi sem volt biztosítva. A tűzben még a cséplőgép is elpusztult. A csendőrség vizsgálatot indított, hogy a tűz kelet kezésének okát kiderítse. Szüreti figyelmeztetés. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter most is, mint minden évben, a következő rendeletet intézte a törvényhatóságok utján a szőlősgazdákhoz: A hazai bortermelés érdekében kiváló súlyt helyezek arra, hogy a mesterséges borok készítésének és forgalomba- hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-czikk rendelkezései mindenki által, kivétel nélkül, szigorúan megtartassanak. E czélból intézkedjék haladéktalanul az iránt, hogy az érdekeltek — saját érdekükben — a legkiterjedtebb módon leendő közzététel (hirdetmények, kido- bolás stb.) utján mindenesetre még a folyó évi szüret megkezdése előtt, különösen arra figyelmeztessenek, hogy a törvény (1893. évi XXIII. t.-czikk) és az ennek végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi miniszter úr által — a belügyi és pénzügyi miniszter urakkal, valamint velem egyetértőleg — kiadott 53850/97. számú rendelet értelmében a mustba, vagy a borba, úgyszintén a már kész, kiérjedt törkölyborba vizet keverni, bármily csekély mennyiségben is minden körülmények között feltétlenül tilos; továbbá, hogy tilos a természetes bornak törköly-borral, vagy gyümölcs-borral való összekeverése (összeházasítása) is. A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is csak az idézett végrehajtási rendeletben körülírt megszorítással. — Egyszersmind figyelmeztetendők az érdekeltek arra is, hogy a ki a fent tiltott módon készített vagy kevert bort forgalomba hozza, vagy eladja, az az 1893. XXIII. t.-czikk értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, aki pedig a bort maga vizeli, vagy más tiltott anyagokkal kezeli, vagy a természetes bort törköly borral, vagy gyümölcsborral összekeveri, az mint mesterséges bor készítője, 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel s ezenfelül még 2 hónapig terjedhető elzárással büntettetik s ezenfelül az illetőktől a tiltott módon készített vagy kezelt borok még el is koboztatnak. Elhalasztott vásár. Debreczen sz. kir. város tanácsa közhírré teszi, hogy a folyó évi Dienes napi országos vásárt a közbejött izraelita ünnepek miatt a következő napokon tartják meg: 1903. szeptember 28., 29., 30. hétíő, kedd és szerdán: bőr, gyapjú, méz, dió stb., továbbá toll, iparczikkek, gabona- és terményvásár; 1903. évi október 2. péntek: juhvásár; október 3., 4., szombat, vasárnap: sertósvásár; október 4., 5., vasárnap, hétfő: lóvásár; október 5., 6., hétfő, kedd : baromvásár. A len és kender szállítási kedvezménye. A kereskedelemügyi miniszt. a Kis-Majtóny, Nagy- Károly, Nagy-Szalonta és Szatmár Németi állomásokról Komádira, valamint Szepes-Olaszi, Eszék, Eszék-Alváros, Székely-Keresztur és Tany-Nemes-Ocsa állomásokon kívül a Csurgóra szállítandó nyers len, illetőleg kenderkocs küldeményekre is az eddigi vonalokon a fuvardíjnak kocsi és fuvarlevelenként legalább 10.000 kilogrammért való fizetése mellett az I. kivételes díjszabás tételeit kiterjesztette. Arpakereslet. Nagyobb birtokra megvételre kerestetik 250 q jó minőségű takarmányárpa. Mintázott ajánlat melletti közvetítést szívességből elvállal a „Gazdasági Egyesület* titkári hivatala. Visszaélések a oséplósek idején. Láng kereskedelmi miniszter körirattal figyelmezteti a gazdákat, hogy ilyenkor, cséplés idején váratlanul álkazánbiztosok jelentkeznek a gazdáknál, akiktől szemledijat szednek s másképen is megzsarolják őket. A gép vizsgálatra kizárólag ipar- felügyelőségek jogosultak s szemledijakat az adóhivatalokhoz, nem pedig kezeikhez kell fizetni.
