Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-30 / 31. szám
31. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. ellenségeit, ahol mi semmit sem tehetünk ellenük. Ennélfogva üldözése, irtása csak a mi kárunk, mert barátunktól megfosztjuk magunkat. Meg is van ez tiltva. Minden hasznossága mellett azonban olykor a veteményes kertben nagy boszuságot okoz nekünk, ha a beveteményezett, beültetett ágyakat felturkálja, mert akkor nyomában pusztulás jár. Még hagyján, ha olyan vete- ményben túrt, amely nem kényes, mert akkor a feltúrt földet egyszerűen a gyökerekhez nyomkodjuk. De bezzeg ha az ugorkás ágyat felturkálja, akkor már majdnem helyrehozhatatlan kárt csinál, mert a kimozgatott palánták rendesen kivesznek. Épp azért eleve gondoskodnunk kell, hogy az ugorkás ágyba be ne hatolhasson. Ennek legegyszerűbb módja az, ha az ugorkás ágyat körülszurkáljuk petróleumban áztatott rongyocskákkal, valami egy arasznyi mélységre. A vakond a petróleum szagát nem szereti és igy az ugorkás ágyat ki fogja kerülni. A petro- leumos rongyok többet használnak, mint a kihegyezett és beszurkált nád-pálczikák vagy üvegdarabok. A lóerő fogalma alatt tudvalevőleg azt az erőt értjük, amely képes 75 kilogrammot egy másodperczben 1 m. magasra emelni. Tulajdonkép pedig a ló legfölebb, ha egy másodperczben 30 kg munkát tud végezni. A lóerő előbb jelzett fogalmát a műszaki életbe Watt János, a gőzgép feltalálója vezette be, aki a következő utón jutott a jelzett, tulajdonkép helytelen eredményhez. Egy witbreadi sörfőző egyik lóerővel hajtott szivattyúját gőzüzemre akarta átalakítani. A sörfőző egy nagy munkabírású gépet akart kapni és ezért egyik legerősebb lovát munkába állította és nyolcz órán keresztül kegyetlenül meghajtotta. Ilyen módon sikerült a szivattyúval 2.000,000 kilogramm vizet felhúzni. Ez a víztömeg egyenlő volt másodperczenkint 75 kg munkával és ez szolgált a lóerőfogalom meghatározására. A vonatok gőzmozdonyából kihullott szikrák által okozott tüzeset után való kártérítés. A garam- berzencze—bartos-lehotai vonalon közlekedő vonatok gőzmozdonyából kihullott szikrák a püspöki uradalmi véderdőt négy Ízben felgyújtották. Az uradalom 3442 korona erejéig beperelte a vasutat s jóllehet, hogy a vasút tagadta, hogy őt bármi gondatlanság terhelné, mivel vonatait a felsőbb hatóság engedélyével s törvény erejénél fogva járatja s ekként gyújtás esetén felelősséggel nem tartozik, az első bíróság a követelt összeget megítélte. Indokolja ítéletét azzal, hogy a vasút, jóllehet tudta, hogy a szóban forgó erdő ki van téve a veszélynek, mozdonyait oly szénnel füti, mely a szikrát erősen szórja s a pályatestről az avart s száraz lombot nem tisz- tittatja kellőképen (?!) Az Ítéletet a pozsonyi kir. ítélőtábla is megerősítette és pedig utalva a kir. Ouria 73. sz. polg. döntvényére, mely a vasútépítés által a szomszéd tulajdonosoknak okozott károkra nézve jogszabályként már kimondotta, hogy a vasúti vállalat az üzemben általa a szomszéd tulajdonosoknak okozott vagyoni károk megtérítése elől nem menekülhet egyedül annak folytán, hogy az üzemet kormányhatósági engedély alapján és a fennálló szabályoknak megfelelően gyakorolja, továbbá, mert aki a szomszéd tulajdonosokra veszedelmes üzemet gyakorol, kiváló gondot tartozik fordítani arra, hogy a szomszédok a károsodástól megóvassanak. A Curia 1903. április 2-án 1334. sz. a. kelt döntésével ez ítéletet helybenhagyta. IRODALOM. Szövetkezeti gabona raktáraink czim alatt dr. Horváth János az orsz. közp. hitelszövetk. ipari osztályának főnöke tollából nem rég került ki sajtó alól, főként kis gazdáinkat érdeklő, figyelmet keltő munka. Közismeretü azon depressio, mit hazánk, sőt egész Európa gabonapiaczára alkotott úgy Amerika, mint egyéb világrészek gabona terméseinek fejlesztése és ennek forgalomba hozatala s tudva van az is, hogy ennek fó lüktető ereje a helyes alapra fektetett tárházak működésében nyilvánult nagyrészt. Kétszeres értékkel bir reánk nézve dr. Horváth müve, azért, mert a kis- és középbir- tokosokhoz szól s nem csak az ismert módon hibáinkra utal, hanem már eddig is a gyakorlatban bevált módszereket ismerteti, melyek segítségével gazdáink súlyos helyzetén javíthatunk. Horváth munkája mégismertet bennünket azzal, hogy kis gazdánk is miként tud kevés termésével a világpiaczon — bár közvetve — ennek érvényt szerezni és az anyagi hasznot közvetlenül élvezni. Főként a mi vidékünk, mely a gabonauzsora sokféle nemével is találkozik, nagy hasznát veheti e munkának, mert rövid szavakba foglalta ezen műnek méltatását, nemcsak komoly intelmet találunk gazdáink megmentésére, de a legrészletesebb megoldást gazdaságaink fejlesztése és terményeink értékesítésére vonatkozólag. E rnuuka ifj. Nagel Ottó budapesti czég kiadásában jelent meg és kissebbszerü gabonaraktárak részletes tervei és vázlataival ellátva csekély 2 koronáért szerezhető be. Dr. Drucker Jenő könyve a boritaladó leszállításáról. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete czélul tűzvén ki a magyar szőlőmivelési viszonyoknak kedvező irányban való befolyását, első sorban a boritaladó leszállítása érdekében kezdte meg tevékenységét. Köztudomású, mily ólomsulylyal nehezedik borforgalmunkra a jelenleg érvényben levő rendkivül magas boritaladó, mely lehetetlenné teszi, hogy a termelő által olcsón eladott bor olcsón is jusson a fogyasztó asztalára.
