Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-24 / 30. szám
29, szám. GAZDÁK LAPJA. 7. oldal. 6 Mintát most küld e, vagy később. Kelet. — Aláirás. Addig, miga „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ a termelővel az eladásra nézve megnem állapodott, a termelő a bejelentett áru felett szabadon rendelkezhetik ; azonban kivánatos, bogy ha a termelő időközileg rozs, vagy zab termését máshol értékesítette, úgy erről a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét“ haladéktalanul értesítse. Szövetkezeteink tagjai legczélszerübbéu úgy vehetnek részt a katonai éle.mezéshez való hozzájárulásban, ha a szövetkezetek igazgatóságai a tagok terményeinek czélszeriibb s jobb áron való értékesítése szempontjából egy bejelentési ivre írják össze az egyes tagok megfelelő minőségű eladásra szánt rozs és zab ter- mesztményeit s ezt szövetkezetük nevében jelentik be eladásra. Természetesen szigorúan ügyelni kell arra, hogy a tagok által beszolgáltatott termények legalább is olyan minőségűek legyenek, mint a beküldött minta volt, mert ellenkező esetben kiteszik magokat annak, hogy az árut vagy egyáltalán nem, vagy csak jelentékenyen olcsóbb áron fogják átvenni és ezen kiviil a szövetkezet jó hírnevét is csorbítják. Tehát a szövetkezet csak olyan megbízható tagokkal tehet ajánlatot, akik kötelezettségüknek kifogás nélkül eleget tudnak tenni. Bejelentési lapok a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéitől szerezhetők be. (Budapest, Y. Alkotmány-utcza 31. szám.) Szatmárit, 1903. julius havában. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége.“ Kerestetnek almatermelők, kik nagyban foglalkoznak alma — különösen must — alma eladásával. Czimeket kór a Gazd. Egyesület. Kiosztandó gazdasági könyvek. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál az alábbi szakkönyvek az Egyesület tagjainak a szükséges postadij beküldése ellenében vagy személyesen átvéve díjtalanul rendelkezésre állanak : Tormay Béla. A Magyar Gazda Kincsesháza. Hermann Ottó. A madarak hasznáról és káráról. Törvényjavaslat a Telepítésről és a Birtokfeldarabolásról. Molnár István. A Fatenyésztés. Kovács Antal. A Méhészetről. Károly Rezső. Rét- és Legelőmivelés. Rácz Sándor. A Homoki Szőlőmivelés. Útmutatás a Szőlőmivelésre. Dr. Csanády Gusztáv. Útmutatás a Must és Bor okszerű kezelésére. „ „ Anleitung zur Rationellen Most u. Weinbehandlung. „ „ Indreptar pentru Manipularea Rationala a vinulue si a Mus- tului. M. k. földm. Miniszt. kiadv. Termeljünk Gyömölcsöt. Tormay Béla. Nádudvari uram vasárnapibeszélgetései. Heigel Lipót. Az állami egyenes adók és a községi adópótlókokról. Papp Gergely. Valami a Szoczializmusról. Dr. Rodiczky Jenő. Magyar Olajnövények. Cserháti Sándor. A Gyomok kártékonysága és az ellenük való védekezés. Marc Ferencz. A nemes kosárfűz tenyésztése, vesz- szők készítése és értékesítése. Tormay Béla. Nádudvari uramnak a borjuk fölneveléséről. L. Huillier István. Konyhakerti magvak termelése. Szüts Mihály. A Jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése. Jakab László. Útmutató a ragadós állati betegségek elleni védekezésben. „ „ Hasznos tudnivalók az állati szülészet köréből. Monostori Károly. Házi állataink egészségének fen- tartásáról. Hens'ch Árpád. A Szántás-vetésről. Herényi Gothárd Sándor. A nyers takarmányok eltevése különös tekintettel a zsombolyai kazalra. „ „ „ A Takarmányrépa. Czájlik István. Csikónevelés. Cserháti Sándor. A csalamádé termesztése, bever- melóse és etetése. Nemes István. Talaijavitás Lecsapolással. „ „ Az Öntözés. Grasselli Miklós. A Len és Kender termeléséről és áztatásáról. Hauer Géza. A Fejős tehénről. Réti János. A legjobb takarmányfüvek termesztéséről. „ „ A Trágyáról, a trágyázásról és a trágyakezelésről szükséges tudnivalók. Gáspár József. Baromfi tenyésztés. „ „ A Méhtenyésztésről. K. Vörös Sándor. A Dohánytermesztésről. „ „A Gazda számvitele. „ „ A Gazdaságok berendezéséről. Ritter Gusztáv. A Házi kert. Páter Béla. A házi állatok fontosabb élősködői. „ „ A Gabonafélék, a Burgonya és a Szőlő legfontosabb gombabetegségei. „ „ A Vetőmag eltartásáról és a magtárban kárt tevő állatokról. „ „ A Haltenyésztésről. Kovácsy Béla. Házi állataink takarmányozása. Domokos Kálmán. Az Építkező Gazda, utasítás ló-, szarvasmarha-, juhistálók és sertésólak építésére. Ásványi Lajos. A vörös lóher termesztéséről. M. kir. áll. Rovartani Állomás. Rövid útmutatás a mezei egerek irtására. Posta. Lázár János Szatmárhegy. Lapunk julius 9-iki számának hírrovatában ismertettük az erdélyi kincstári birtokokon létesített telepítéseket. Ugyanott azt is megírtuk, hogy milyen feltételek s igazolás mellett kell telephelyekért a földmivelés- ügyi m. kir. miniszter úrhoz fordulni. Olvassa tehát azt a hirt figyelmesen s az ott mondottak szerint járjon el. Weisz Hermán Borztanya. Cséplőgépből kijött tiszta lenszalmát Ausch Frigyes budapesti ügynök (gabona tőzsde) utján lehet értékesíteni. Megjegyezzük itt, hogy csak úgy veszi át, ha 2—3 százaléknál több fü nincs közte. Felelős szerkesztő: Poszvék Nándor vm. gazd. egyl. titkár. Főmunkatárs: Pethő György városi gazdasági tanácsos. Munkatárs: Soltész Miklós.
