Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-24 / 30. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 30. szám. nem orvosoljuk, az 1 — 15 éves korú fiatal fa menthetetlenül kivész 4—5 év alatt; de nemcsak az az egy pusztul el, hanem a többi fiatal alma-, körte- és szilvafák is tönkre mennek, a mint ez Bajorországban és a Bajna némely vidékén történt, mielőtt a vértetvek elleni védekezést biztosan még nem ismerték. A vértetü azért ártalmas a fára, mert szivogatásával egyrészt oly sebeket ejt a fán, melyek legtöbbször soha sem gyógyulnak be, másrészt állandó szivogatásával a fát annyira meggyengiti, hogy hajtásai tél beálltáig nem érhetvén meg; a téli hideg vagy tavaszi fagy miatt elfagynak. Az öreg, nagyon vórtetves fa, ha nem mentik 6—7 év alatt elpusztul, vagy ha életben marad is, nem terem rendesen és száradó ág- hegyeivel olyan látványt nyújt, mintha futó tűz érte volna; a vértetves fiatal fa pedig menthetetlenül elpusztul. A vértetü elleni védekezésre legalkamasabb a téli idő, mig a fa meg nem lombosodik, de azért hozzá kell fogni rögtön, a mint a vértetü jelenlétét megállapítottuk. Ezen idő azért a legalkalmasabb, mert részint könnyebben találhatjuk fel a vértetves foltokat, részint pedig azért, mert ilyenkor nem szaporodik a vértetü. Ha a fa nagymértékben meg van támadva, akkor a vértetves ágakat, galyakat, fattyúhajtásokat vágjuk le s azokat azonnal égessük el. A tönkretett ágrószek eltávolítása után következik a törzs s a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitisztítása. Ez legczélszerübben eszközölhető szappanos emulzióval, mely következő módon készül : egy liter vizbe felaprózunk 15 dekagramm közönséges mosó szappant s azt felforraljuk. Ezután hozzáöntünk 2 liter kissé lan gyos petróleumot és tejsürüvó keverjük. Az igy nyert keveréket 5 annyi tiszta, kissé langyos esővizzel keverjük s a fán levő sebeket kézi ecsettel bekenjük, még pedig lehetőleg egyszerre egy egy sebet, hogy igy a vértetü a sebekről a földre ne hulhasson. Az összes vértetves sebek kitisztítása után azokat fatapaszszal, vagy előre elkészített kátránynyal bekenjük, hogy oda vértetü többé le ne telepedhessék s az eső le ne moshassa Ilyen kátrányt kaphatunk kis mennyiségben is Szat- mártt a Göbl-féle üzletben. A kátrányból egy 3—4 literes vasfazekat félignél feljebb megtöltünk s azt szabadban nyílt tűz fölött addig melegítjük, mig meg nem sűrűsödik. Ezen melegítés czélja az, hogy a fára ártalmas vagy káros hatással levő illó kátrányrészek, olajok elpáro- logjanak. Ezen ily módon elhárított kátránynyal a már kitisztított sebeket egy kézi ecset segítségével vékony::u bekenni el ne mulaszszuk. — Különben az ilyen kátrány nemcsak a vértetü okozta sebekre, hanem a metszés s egyéb sérülések alkalmával keletkezett sebekre is a legalkalmasabb, mert nem sokba kerül, mindig folyékony s az eső nem mossa le, miokból a sebhely a nedvesség miatt nem rothad meg s a napmelege miatt nem szárad ki a combium szövedék. A fent említett vértetü tisztítás után nehány nappal a megtisztított fákat újból megvizsgáljuk s ahol újabb vértetüfolt mutatkoznék, azt is úgy irtjuk, miként első esetben. Ezen tisztítást mindaddig folytatjuk, mig a vértetü fáinkról végkép ki nem pusztult. (Folyt, köv.) HASZNOS TUDNIVALÓK. Az elektromosság hatása a konyhakerti növényekre. Sokan tették már kísérlet tárgj'ává, hogy az elektromosság különböző alakban való alkalmazása miként hat a növények fejlődésére. Ezen kísérletek rendjén bebizonyosodott, hogy az éjjeleken át villanyfénynek kitett növényzet fejlődése a rendes viszonyok közötr, növekedettnél gyorsabb. Egyes kertészek kihasználták a villanyfény ezen tulajdonságát, a minek következtében bizonyos konyhakerti növényekkel a piaczon 5—8 nappal korábban jelenhettek meg, mint versenytársaik. IRODALOM. Törvényjavaslat a telepítésről és a birtokfel- darabolásról. Darányi földmivelésügyi miniszter ezt a legbecsesebb szocziálpolitikai müvét, most adta ki. A törvényjavaslat tervezete tiz fejezetre van osztva. Az első fejezet általános rendelke zéseket tartalmaz, megállapítja a telepítés typu- sait. Ilyet négyet állapit meg: a telepes községet, a telepes falut s a tanya- és munkástelepet. A telepítendő családok számát nem állapítja meg a tervezet és a konkrét elhatározásokra bízza azt is, a telephelyek mennyiségét esetenkint hány holdban állapítja meg az arra hivatott hatóság Egyik kiemelkedő rendelkezése a törvényjavaslati tervezetnek, hogy a 80 holdnál nagyobb közbirtokok alakítását is lehetővé teszi és pedig a telepítésre rendelkezésre álló terület egy harmad részének erejéig. Így akarja a tervezet a középbirtokos osztályt pótolni, akiben a telepes község vezetőjét., gazdasági téren irányítóját, kapja. Gondol a tervezet a régi középbirtok fen- tartására is. A telepítési alap által megszerzett birtokot egészen is el lehet adni vagy haszon- b rbe adni. Különben a tervezet egészében hatályon kívül helyezi az 1894. évi V. t.-czikkben foglalt telepítési törvényt és attól eltérő kardinális rendelkezése, hogy a telephelyet nemcsak a vételár lefizetésével adhatni át a telepesnek, hanem telephelyet lehet szerezni járadék ellenében vagy haszonbér (felesbérlet) utján is. így
