Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-24 / 30. szám
V \ > v II. évfolyam.____________________Szatmár, 1903. julius 24. SO-ik szám. GAZDÄK LAPJA“ KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Meghívó. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet 1903. évi julius hó 29-én d. e. II órakar Szatmá- ron, a városháza tanácstermében igazgatósági ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom. Szatmár, 1903. julius 22. bér. Kovács Jenő elnök. Mikor adjuk el a búzánkat? Extenziv gazdasági viszonyaink között főterményünk a búza, s igy a gazda ember jövedelmét első sorban a búza árak hef°ly^' solják, azért épen nem másodrendű probléma az, hogy a búzát mikor vigyük piaczra, hogy lehető jó árt érhessünk el vele. Hisz csak legújabban volt alkalmunk lapunk hasábjain kifejteni, hogy a gazda nyeresége az, amivel jobban értékesít, mert terményeink árából annak termelési költségei annyit felemésztenek, hogy 10—20 krajczór magasabb ár képes a gazda tiszta hasznát jelentékenyen emelni. A gazda azonban nem a koczkázatok embere. Az üzleti spekulácziók nem férnek össze azzal a nyugodt, lehetőleg biztos keresettel, amelyre a gazdálkodás utalja a gazdát. A spekuláczió tagadhatatlanul nagyobb nyereségre vezethet, de viszont sok szép birtok pusztulásának volt már okozója. A gazda nagy tőkével dolgozik, annak kisebb, de biztos nyereségre kell dolgoznia s igy terményei Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Beresényi-utcza 19. szám, hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok .. : is intézendők. ■ Kéziratok nem adatnak vissza. — Telefon 14. szám. eladásánál sem szabad teljesen az esélyeknek kitenni magát csak azért, hogy szerencsével igyekezzék fokozni a jövedelmét. A gazdának terményei, főként pedig búzája értékesítésénél egy észszerűen megállapított rendszert kell követni. A gabonanemüek ára azonban állandóan oly jelentékeny hullámzásnak van alávetve, ami miatt egy olyan rendszert állapítani meg az eladásokban, melylyel az átlag áron felül értékesítsen, nem könnyű, s csakis hosszas tapasztalat, az árhullámzások hosszú éveken át való megfigyelése mellett lehet. A búza árakra nézve általában azt tapasztaljuk, hogy közvetlenül a cséplés után jó közepesek, majd nehány hét múlva hanyat- lani kezdenek s változó ingadozást mutatnak télig. Januárban a búza árak ismét szilárdak szoktak lenni, egész addig, inig a vetések tavaszi kilátásaitól befolyásolva ismét inga. doznak. A tavaszi árak később, közvetlen az aratás előtt, ha nem is feltétlenül, de rendszerint ismét megszilárdulnak. Azt látjuk tehát, hogy legszilárdabb ára kát közvetlen a cséplés után, a tavaszi vetések zöldülése előtt s az aratás előtt szoktunk találni. Ezek közül is legbiztosabbak a januári árak, de néha aránytalanul magasra szökik aratás előtt Ebből könnyű levonni a helyes következtetést. Ha a gazda búzáját nem tarthatja, legczélszeriibben tesz, ha mindén feleslegét nyomban cséplés után piaczra adja. Ily eset-
