Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-17 / 29. szám
29. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. HASZNOS TUDNIVALÓK. IRODALOM. A szarvasmarhák csontlágyulása. Egy gyakori betegség a szarvasmarháknál a csontlágyulás, vagyis azon kóros állapot, melynél a csontokból a mészsók felszívódnak, s ennek következtében a csontok ellágyulván, azok elgörbülnek, sőt el is törnek. Leggyakrabban találkozunk e betegséggel oly vidékeken, ahol a talaj ásványi részekben, tehát főleg foszforsavban és mészben szegény, s mesterséges utón nem pótolják e hiányt a föld megmivelésénél; de ezenkívül nagy szerepet játszik a csontlágyulásnál a takarmány sóhiánya is. A csontlágyulás tünetei többnyire csak a baj előrehaladottabb stádiumában észlelhetők. Ilyenkor az állatoknál, különösen a tejelő marháknál is feltűnő a nyalakodási vágy. Az állatok feltűnő előszeretettel nyalják a jászlat, a falat, a sós és meszes anyagokat. A nyalakodási vágyat követi azután az étvágytalanság, elany- nyira, hogy sokszor még a legjobb minőségű takarmányt is érintetlenül hagyják. Az étvágytalanság folytán az állatok lefogynak, szőrük borzolt és fénytelen lesz. Majd később sokat váltogatják állásközben lábaikat, egyik-másikat gyakran felrántják, hátukat felpupositják, ürítés közben nagyokat nyögnek, feszesen járnak, nehezen kelnek fel. A felkelés alkalmával gyakran létrejöhetnek törések és rándulások; utóbbi esetben javulás már alig remélhető. Az elmondottakból láthatjuk tehát, hogy a csontlágyulás elég kellemetlen baj, amely ellen védekezni ebből kifolyólag minden gazdának saját érdekében áll. Ilyen esetben tehát változtatni kell a beteg állatok takarmányát; hüvelyes pl. bab, borsó igen jó szolgálatot fog tenni. Adhatunk állatjainknak foszforsavas meszet is, vagy pedig a takarmány közé praeparált csontlisztet, napjában 30—50 grammot. A gazdaközönséget érdeklő elvi jelentőségű határozatok. 1. Gőzgéppel vizífecskendő felállítása nélkül való csépléssel elkövetett kihágás miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (28,917 I. M. sz.) 2. Általában ismeretes, hogy a törvény szeptember és októberben kiveszi a vetőmagot a zálogolás alól. Egyik erdéiyrészi törvényhatósági bizottsághoz felebbezés érkezett, hogy a vetőmagnak jelzett gabonát lefoglalták és pedig augusztus havában. — A pénzügyigazgatóság a foglalási dátummal igazolta a foglalás jogos voltát, mert csak szeptember és októberben nem szabad a gabonát lefoglalni. Ennek ellenében a közigazgatási bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény szelleme a vetőmagot akarta a foglalás alól kivonni s azt semmikor sem szabad zár alá venni. A boritaladő leszállításáról. A jelenleg érvényben lévő italadó magassága, mint bortermelésünk, borkereskedelmünk és vendóglősipa- j runk válságos helyzetének egyik főtényezöje. | Irta : Drucker Jenő. Azon képtelen helyzetet, I hogy nálunk a fogyasztó igen drágán fizeti a ! bort és mégis a termelő alig kap érte valamit, I aminthogy a kereskedő és vendéglős szintén csak keservesen tud mellette megélni, első sorban annak a magas adónak tulajdoníthatjuk, melylyel törvényhozásunk a magyarok nemzeti italát, a bort, sújtotta. Erről a tárgyról jelent í meg egy tanulmány dr. Drucker Jenő a nMa- i gyár Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ igazgatójának tollából, mely nemcsak a szölőterme- I lökre, borkereskedőkre, vendéglősökre és a sző- J lőmivelés fellendülése által érdekelt iparosokra, hanem főleg törvényhozásának tagjaira bir fontossággal. Szerző kimutatja, hogy mily szerepet játszik a jelenlegi magas boritaladó borfogyasztásunk csökkenésében, miképen terelte erőszakosan a magyar népet a pálinkafogyasztás erkölcs- és egészségrontó birodalmába, mik ennek következményei és miképen lehet a bajon segíteni. A számos történeti és statisztikai adat, a külföldi példákra való hivatkozás, a bor nemzetgazdasági jelentőségének kidomboritása által ezen munka irodalmunkat oly röpirattal gazdagította, melynek elolvasását mindenkinek ajánlhatjuk. Ára 1 kor. Megszerezhető a „Borászati Lapok“ kiadóhivatalában, (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) és minden könyvkereskedésben. Selyemtenyésztés. Bács-Bodrog, Pest-Pilis- Solt-Kiskun, Csanád és Csongrád vármegyék selyemtenyésztósének állapotáról az 1902. évben a szegszárdi selyemtenyésztő felügyelőség két füzetben adta ki bő és nagy gonddal kidolgozott jelentését a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez. Ugyancsak most jelent meg a Selyemtenyésztők Naptára az 1903/4. tenyésztési óvre- melyet a szegzárdi selyemtenyósztósi felügyelő, ség ingyen oszt ki a selj’emtermelők között. HÍREK. Fadlallah El Hedaá Mihály cs. és kir. ezredes, bábolnai ménesparancsnok, továbbá Lo- sonczy Mihály miniszteri osztálytanácsos és Budaházy Kálmán ministeri titkár f. hő 15-ón este 7 órakor Budapestről Szatmárra érkeztek, hogy a m. kir. móntelepen, a tegnapi lóosztályozáson részt vegyenek. Kertészeti kiállításunk helyére nézve, a város szives közvetítése után eredeti tervünkhöz ismét kilátásunk nyílt. A Kossuth-kerti kioszk helyiség bérlőjével megállapodásra jutott a bizottság. Ha a kiállításra felhasználandó terület elzárása akadályokba ütközni nem fog, szóval ia Kossuth kert felhasználása aránytalanul ma-
