Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám
1638. év 33-53. oldal kurua voltai, es mastis kurua vágj... ”. Ezt nagyon sokszor ismételte el mindkét alperes, azt is hozzátéve, „bog/ a^fiadatis a% papaj akagtofatul a% en napam váltotta meg (ugj mond) mert mindenkor toluajok voltatok es latrok a% vradis toluaj es lator volt". Mindezekért a felperesek azt kívánják, hogy az alpereseket a hírükben, nevükben, tisztességükben megölő éktelen szavakat fejükre elegendőképpen bizonyítsák, és az alperesek az szerint kerüljenek büntetésre, ahogy az efféle embereket szokták. Ha pedig nem tudják bizonyítani, az alperesek büntetődjenek elkülönítve és egyenként, mindegyik felperes ellen, hasonló büntetéssel. ítéletet kérnek. Az alperes fél képviseletében Kiris Mihály tiltakozva [a keresetről] másolatot kért. Végzés: Adassék ki a következő feltétel közbevetésével, szabadjon a felpereseknek az ő keresetüket bizonyítaniuk, a kiadott kereset után elegendőképpen, ebből a városból elszármazott tanúk által. 125. (VII. 337-338.) Felvétetett a tiszteletre méltó ifjú (honesti juvenis), Diacich János, az aranyműves mesterség ifjú mesterének, Pereszlegi avagy Eötvös János (nobilis ac prudens) győri ötvöscéh céhmesterének a segédje (famulus), akit e perben felperesként mestere képvisel, pere Horvát (Horuat) avagy Nagyszombati Eötvös (Eötuös, Tyrnauienjsis]) György ezen Győr városi polgár mint alperes ellen. A felperes képviseletében Jagosich (Jogosich) János (nobilis) mondja: ebben az 1638. évben, április 24. (Zent Geőrgj Martyr nap) táján, a felperesnek itt, a Győr [vármegyei] Győr városban, Opicz (Oppicz) János Muraközi István deák nevű szolgája egy csákányt adott valamiféle gyűrűbe való kő foglalatáért és munkájáért. A felperes ezt a csákányt egy másik csákányért nemzetes Jagasich Péter Lukács nevű szolgájával elcserélte. Noha az alperes ezt megelőzően Komáromi István Eötvös János Mihók nevű szolgájának a csákányát eskü alatt a magáénak vallotta, nem tudni micsoda gonosz szándéktól vezettetve, nem tekintve a felperes fent megnevezett gazdájának, Pereszlegj Eötvös Jánosnak tett, hét esztendeig tartó becsületes ötvös mesterségbe történő szolgálatait, a felperest nem jámbor személynek, hanem tolvajnak és lopónak nevezte mind a becsületes céh előtt, mind azt követően. A felperes az alperes e gyalázatos és éktelen szavait a törvény szerinti nvelwáltság büntetésének a fenntartása mellett kétszeres díjáért sem szenvedte volna el. Azt kívánja, hogy az alperes bizonyítsa rá ezeket az éktelen és gyalázatos szavakat, ha megteszi, ügy a felperest afféle tolvajként büntessék meg, de ha nem tudná elegendőképpen reá bizonyítani, úgy az alperest büntessék meg hasonlóképpen. ítéletet kér. Az alperes képviseletében Kris Mihály tiltakozva másolatot kér a keresetről. Végzés: Régtől elfogadott, és ez idáig szokásosan teljesítésre is került, hogy a keresetnek adassék ki a másolata. 53
