Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám
1638. év 33-53. oldal ték neve meg van említve. Az alperes kifogásának elvetését, az ügy érdemére történő felelést kér. Végzés: Az alperes válaszoljon. Az alperes tiltakozott, a per leszállítását kívánja, mivel a felperes asszony a perfelvételben Kaszás (Kazaß) Erzsébetnek nevezte magát, a keresetben és a másolatban is Kaszás (Kazaß) Erzsébet <Orsolya>35 áll. Minthogy az ország törvénye szerint minden keresetben a hely, az időpont és a személy pontosan kell, hogy megnevezve legyen, ezért a per leszállítását kívánja. A felperes ügyvédje szerint az alperes kifogása nem helyes, mert ha Erzsébetnek Íratta volna a mostani perfelvételben a nevet, a törvényszék előtt állva lehet még javítani. Ugyanis a mostani perfelvételben a kereset még nem került az alperes elleni előadásra, még az előtt van, eddig a felperes asszony felelt meg az alperesnek. A felperes ezért javítást kér. Az alperes ugyanazt kéri mint korábban, hozzátéve, ne adassék [a felperes számára] visszatérés. Végzés: Minthogy a felperes keresetében jól van megnevezve az asszony neve, azért a per nem kerül leszállításra. A bírák javítják a nevet, az alperes pedig egyenesen feleljen. Az alperes többedszer is a per leszállítását kívánja, mivel a felperes asszony az alperes nevét Kapossi (Kapossj) Szabó Mártonnak íratta. Amennyiben ezzel nem lehet a keresetet leszállítani, akkor tiltakozást követően azt mondja, az alperesnek semmiféle szándékos gonosz igyekezete nem volt a meghalt férjjel szemben, hanem éjjeli időben a félelmetes (?) („feló’) helyen történt megszállás miatt, midőn az alperest szidni kezdte mind a felperes ura, mind Poka György, az alperes a sok szitkozódás után a felperes urát nyakon ütötte az ostorával. Ekkor a felperes férje az alperesre puskát fogott, de ezt követően a felperes férjét puskástól megtaszították a szekérnél. De a felperes férje ezt követően is dorongot, vagy puskát fogott, és a szekér hátsó része felől nekitámadt az alperesnek, őt agyon akarta ütni. Ezt követően esett rajta a vágás, amit az alperes kész, mint afféle mezőben, erdőben éjjel történt dolgot egy tanúval bebizonyítani, és azt esküvel maga is megerősíti. Mindezek miatt a büntetés alóli felmentését kéri. A felperes ügyvédje tudományi tesz az alperes ügyvédjének a feleletéről. Ahol az alperes azt állítja, hogy őt a felperes férje a keresetben megnevezett helyen agyon akarta csapni, de minthogy a felperes férje által semmiféle ütés sem történt, és ezen az alperesen semmiféle ütést, avagy" vágást nem tett, ezért nem önvédelemből ölte meg a felperes urát, hanem gonosz szándéktól vezettetve. Valójában ez az alperes a felperes urát, midőn az a megnevezett helyen, az alperes kocsija mellett békességgel állt, a kezében lévő fegyverrel fejbe vágta, ami miatt a felperes ura rövid időn belül meghalt. Azt, hogy mégis az alperes vágása miatt halt meg a felperes asszony ura, kész bebizonyítani, és ezt (in supplemento) másod magával esküvel is megerősíti. Minthogy" az ország törvénye úgy" tartja, a felperesnek kell keresetét bizonyítania, magát kötelezi erre. 35 Tolihiba miatt a jegyző a felperes asszony keresztnevét írta le, amit áthúzott (Eorsebet). 43
