Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám
1638. Reges^ták 66-125. sorszám Az alperes képviseletében senki sem jelent meg. — A felperes keresete alapján ítéletet kér. Végzés: Minthogy az alperes sem maga, sem ügyvédje képviseletében nem jelent meg, azért a felperes keresetében megbüntetik. — A felperes az ítéletlevelet kérte és 25 d-t [lefizetett]. [Végzés:] Adassék ki. 80. (VII. 311-312.) Felvétetett Szalay (Zalai) avagy Takács (Takacz) Márton győri polgár mint felperes pere Landouith avagy Szabó János győri polgár, alperes ellen. A felperes személyében Jagosich János mondja: az elmúlt 1637. évben Szent Lőrinc mártír nap (augusztus 10.) táján, a felperes Böjté (Böythe) Miklós szerémi püspök gondviselőjétől, Somogyi (Somogj) János deáktól, a Győr vármegyei Győrben néhány hordó bort vett, az őnagysága házánál található pincéből, a Győr újvárosi csapra, amit a nemes káptalan uraitól bérbe vett. Ezt az alperes megértette, és arra kérte a felperest, azokból a borokból egy hordóval juttasson neki, amely hordó bort azonnal a házához vonatná. A felperes az alperesnek egy 14 akós hordó bort adott és a pince kulcsát is néki adta. De az alperes nemhogy az egy hordó bort a pincéből kivonatta, hanem Szombat (Zombat) Szabó Mihállyal összebeszélt, hogy amiféle bort ugyanazon pincéből az is megvett, kivonassa onnét. Csupán az alperes tudja, hogy a pince kulcsát hogyan, és kinek adta. A felperes emiatt Böjthe (Boythe) úrnak a kárvallásáért és mivel a kulcsot is néki adta, összesen 47 ft-ot és 20 pénzt fizetett. A felperes azt kívánja, hogy az alperes e kár kifizetését térítse meg néki, ugyanis a pince kulcsát ő átadta az alperesnek, akinek nem kellett volna más kezébe adnia. ítéletet kér. Az alperes képviseletében Czunko Mihály tiltakozva másolatot kér. — A szék végzéséből adasson ki [a másolat]. 81. (VII. 312.) Felvétetett Szabó (Zabo) avagy Landouith János (prudens ac circumspectus) győri polgár mint felperes pere Szalay (Zalaj) avagy Takács (Takacz) Márton hasonlóképpen győri polgár, alperes ellen. A felperes képviseletében Czunko Mihály (nobilis) előadja: 1637. esztendőben, Szent Mária Magdolna nap (július 22.) táján, a megnevezett alperes a felperest itt, a Győr vármegyei Győrött, saját házánál megtalálván, néki a felperes 14 akó bort adott, akóját „negiedjfelforinton s^amlaluan”, mely összesen 49 ft-ot tett ki. Azzal a feltétellel adta át, hogy az árát minél hamarabb fizesse meg. Bár a felperes az alperestől a megnevezett bor árát több alkalommal is kérte, az alperes saját ajánlásáról és fogadásáról elfeledkezett, és ezt az adósságot a felperesnek a mai napig nem adta meg, hanem hatalmaskodva, minden törvény nélkül, azt magánál tartotta, és most is tartja. Ezen kívül amely <bizonyos> 93 akó bor ügyében a felperes az alperessel társult volna, abban a felperesnek 6 ezüst tallér készpénze volt és 72 pénz áru töltelék. Ezt a 6 ezüst tallért nem tudni micsoda gondolattól indítva az alperes a bíró erejével egy esküdt által tiltatta és zároltatta, a mai napig sem akarja megfizetni. A felperes azt kívánja, hogy az alperes a megnevezett 14 akó bor árát a 6 ezüst tallérral együtt fizesse vissza, és a bor árának eddig hatalmaskodva történő megtartásáért, valamint a 6 ezüst tallér zároltatásáért vele szemben ítéletet kér. 36
