Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)

Regeszták - 1637. év: 1–65. sorszám

1637. év 11-32. oldal

59. (VII. 306.) Felvétetett Meszeli (Meszelj) Jakab (prudens) győri polgár mint felperes pere János, Fajszi (Faizj) Máté fia, győri polgár mint alperes ellen.

A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) előadja: ebben az 1637. évben, Kisasszony napján (szeptember 8.), a felperes Polgár Mihály nevű szolgája itt, a Győr vármegyei Győrben, midőn a felperes háza előtt, az utcán békességgel időzött, az alperes nem tudni micsoda gonosz szándéktól vezettetve őt rút és éktelen szitkokkal illette. Azzal meg nem elégedve, más kezéből egy baltát kiragadva reá támadt, és hatalmaskodva a megírt házba kergette. Ott, azon baltával hozzá vágott, és ha mások nem védelmezték volna [szolgáját], netán még meg is ölte volna. Ezért a felperes azt kívánja, hogy az alperest e támadásért, a házával szembeni hatalmaskodásért, szolgája megker- getéséért törvény szerint ítéljék el. ítéletet kér.

Az alperes képviseletében Harassy (Harassj) tiltakozva a kereset másolatát kéri.

[Végzés:] Adasson ki.

60. (VII. 306.) Felvétetett Lukácsi avagy Szabó (Lukaczi al[ite]r Zabo) Lőrinc (prudens) a szabó céh mesterének mint felperesnek a pere Erzsébet asszony (mulier), Herovith avagy Szabó Simon felesége mint alperes ellen.

A felperes személyesen megjelenvén, írásba adta be a keresetét, amely így szólt: 1637. Szent László király napján (június 27-én), midőn a felperest a nemes szabó céh céhmesterévé választották, az alperes asszony őt nagyon gyalázatos szavakkal illette <itt, a Győr vármegyei Győrben, más ember házánál>.31 Azt mondta, hogy „a% a vaxi lonchios kuruaflj, a% cehnek minden pendít el teko^ollia, es a% cehnek hamis cehmestere”. De még ezzel sem elégedett meg. A felperes feleségét, Ilona asszonyt is mások hallatára, nyilvánosan, „fattia vetet k.uruanak ” szidta. Ezért a felperes azt kívánja, hogy' a tisztességbeli személyt gyalázó alperes törvény szerint nyelvválts ágon marasztaltassék el. ítéletet kér.

Az alperes képviseletében senki sem jelent meg, ezért úgy' döntöttek, hogy az ítéletlevelet és az elbocsáj tólevelet [erről] kiadják. — A felek megegyeztek.

1637. november 27.

61. (VII. 307.) Varga Miklósné számára 20 tallérral tartozott Iványos (Juanos) Miklós jobbágya. Az asszony ezt az adósságot Segesdy István városi bíró erejével megtartóztatta, de ez a dolog a káptalan urai előtt is forgott, onnét pedig a szolgabíró elé került. A városbíró Bajusz (Baiuz) Mihály szolgabíró kezéhez adta a pénzt, a szolgabíró pedig átadta az özvegynek, az adósságot igazoló leveleket pedig saját kezénél tartotta. Amennyiben ebben a dologban az asszonyt Iványos Miklós keresné, kész megfelelni.

62. (VII. 307.) Szíjártó (Szyarto) Máté a Balaton melléki Kajári Nagy7 (Nagj) Balázson és társán a bíró erejével adósságát megvette. A fenti napon ezt az adósságot megadták neki az alábbi feltétel mellett: minthogy7 Máténak nincs záloga Győrött, ha a jövendő31 Lapszéli betoldás.

31