Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1632. év: 121–222. sorszám
1632. év 41-72. oldal A felperes a végzés meghallgatását követően mondja, korábban is úgy érvelt, hogy ő akkor idegen országban, különböző helyeken tanulta mesterségét, és ezért nem szolgálhat az ellentmondásával. A korábbiakat, a ház mint öröksége megítélését kívánja. Az alperes a bírák ítéletéhez visszatérve mondja: ha az alperes nem is tett volna ellentmondást, atyja, vagy az ő atyafiai ellentmondhattak volna, hisz ők négyen „egyek” voltak. Az alperes szerint ő arról nem tehet, hogy az atyafiak ellentmondást nem tettek. A korábban mondottakat kívánja. Az alperes szerint ebből kitűnik, hogy ellentmondás nem történt és a felperes is tudhatta, hogy az atyafiak [a házat] eladták. Végzés: minthogy a felperes fél a bírák végzésétől, csak ő tudja, hogy micsoda megfontolásból, de eltér, az ország törvénye, a fent megnevezett törvényhely, [a Hármaskönyv] III. rész 14. és 15. címe szerint az ellentmondást nem bizonyítja, ezért a bírák szerint az elévülés (praescriptio) fennáll, ezt a keresetet pedig méltatlanként ítélik meg. És miképpen az alperes arra kötelezi magát, hogy pótlásképpen (in supplemento) saját személyében esküt tegyen arra, hogy a peres házat 42 ft-ért vette, azt köteles letenni. Az alperes az eskütételre időpontot kér. Végzés: mához tizenötöd napi időpontot adtak neki. A felperes tiltakozik ezen végzés miatt és kéri, hogy tüstént (in instand) történjen meg az eskütétel. Végzés: [az alperes] tüstént tegyen esküt a peres ház birtoklása kapcsán. Az alperes a végzés szerint tüstént letette az esküt. A felperes a földesurakhoz kíván fellebbezni, szabadjon néki mind a bírákkal, mind az alperessel szemben fellebbeznie. Az alperes szerint a felperes a jelen pert fellebbezni nem tudja, arról nyilvánvalóan szól a Hármaskönyv III. rész 35. címe, minthogy a felperes az alperes saját hitére hagyta az eskütételt. Méltatlanság miatti ítéletet kér az alperes. A felperes szerint, minthogy a bírák ítélték meg az alperes eskütételét, e végzést a felperes nem vitathatja. Szabadjon néki a fellebbezés során az alperes ellen bizonyítani, mert ahogy megesküdött, nem tudja, kitől vette a házat. Végzés: Az elfogadott jogszokások szerint felülvizsgálatra a jelen pert a földesurak úriszékébe átteszik. 203. (VII. 136.) Felvétetett Doktorovith (Doctorouith) Jakab felperes Nyeregjártó (Nieregiarto) Gergely alperes elleni pere. A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) méltatlanság miatt tiltakozva kéri, hogy az alperes egyenesen válaszoljon a keresetre. Az alperes képviseletében ugyanaz, mint korábban, méltatlanság miatt tiltakozva mondja: az alperesnek nem kellett volna a vicegenerális kapitány [!] úrhoz mennie, mert a kapuról nem német vitte oda és nem is német muskétás vádolta meg az alperest a [vice] generális előtt. Az alperest is úgy kérdezte meg a vicegenerális, úgy kellett megmondani mindazt, amit a vicegenerális a felperes szájából hallott. E szavakat pedig az alperes a felperestől hallotta. Adott időpontra kész bizonyítani. A felperes ünnepélyesen tiltakozik az alperes érvelése miatt. Az alperes a vallomásában nem tagadja, a felperest a vicegenerálisnak megvádolta. Ezért az alperesnek mint győri polgárnak a káptalan urai mint földes urak és a városbíró tudomása nélkül nem kellett volna a felperest ekképpen megvádolnia. Ha a vice generális akarta volna, ellene annak jogos útján pert indíthatott volna. A felperes az alperes ekképpeni dolgai miatt, amelyeket nem tagad, mind földesurai, mind bírájával szemben marasztaltassék el. 67
