Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)

Bevezető

Bevezetés beli kultúra felértékelődését, jól érzékelteti a benyújtott bizonyítékokról, vág)' akár a teljes perfolyamról kért másolatok nagy száma. A tárgyidőszak perei között a korábbinál több a büntetőper. Jelentős részben a vá­rosbíró mint hatóság (magisztrátus) hivatalból indított pere található ezek sorában (paráz- naság, a parázna kapcsolatból született gyermek megölése, varázslás és bűbájoskodás), de ritka esetben magánvádas gyilkossági perrel is találkozhatunk. Az 1631—1636 közötti győri regeszták a Győr Megyei Jogú Város Levéltárában őr­zött, IV. A. 1001. a. jelzet alatt található, Győr város tanácsának jegyzőkönyvei (Protocolla Ordinaria Civitatis Jaurinensis) I., ill. VII. kötetén alapulnak. Nem zárható ki, hogy a fo­lyamatos forrásfeltárás, filológiai szöveg-analízis révén más, további kötetekből e tárgyidő- szakra vonatkozó bejegyzések kerülnek elő. Ezek a dokumentumok az általános gyakorlat­nak megfelelően a későbbi kötet(ek) függelékében kerülhetnek közlésre. A regeszták idő­rendben, folyamatos sorszámozással (kötet: római szám, oldal: arab szám), a pontos be­azonosítás lehetőségét megadva kerültek elkészítésre. A bizonytalan olvasató szövegrésze­ket [?] lel, a töredékes, vagy olvashatadan szövegrészeket [. ,.]-lel jelöltem. Speciális szó­fordulatok, a kor mentalitását is jelző kifejezések, vagy nem egyértelmű megfeleltetések, ér­telmezések esetében az eredeti jegyzőkönyvi bejegyzéseket betűhíven, de nem paleográfiai hívséggel közlöm. Az előző okból olykor egy szófordulat eredeti írásmódja ()-ben is köz­lésre került. A szövegeket pontosító, avagy módosító lapszéli, sor fölé írt betoldásokat { } - ben adom meg, gyakran lábjegyzetben kis kommentárral. A forrásban megtalálható sze­mélynévanyag (magyar, német, olasz, délszláv vezeték és keresztnevek, gyakran foglalko­zásnevekkel, származási, vág)' lakóhelyre utaló helynevekkel kombinálódva) átírása, egysé­gesítése valójában önálló névtani feldolgozást igényelne.10 A névtani vizsgálatok speciális terepét engedi meg a szabó céh perével kapcsolatban a mesterek nagyon jelentős névanya­got hozó ügyvédvallása, illetve maga a konkrét per és egyezség is. Regeszta kötetben a vá­rostörténetben leginkább ismert neveket az eddigi szakirodalomhoz igazítottam, ( )-ben megadva a forrásban található névalakot is, de sok esetben a név modernizálásától el kellett tekinteni, így csak az eredeti írásmódban szerepel. A regeszta kötet elkészítése elképzelhetetlen lett volna Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltára igazgatójának messzemenő támogatása, segítsége nélkül, amit e sorokban szeretnék megköszönni, és ugyancsak itt köszönöm meg lektorom, Horváth József segítsé­gét, tanácsait is. Hasonlóképpen itt mondok köszönetét a Nemzeti Kulturális Alap Levél­tári Szakmai Kollégiumának, hisz támogatásuk nélkül e kézirat nem készülhetett volna el. Sopron — Győr, 2010 Mindszent hava Dominkovits Péter 10 Ilyen jellegű tanulmány a késő középkori mezővárosi névadás példáján: Gulyás Lms^/ó Szabolcs-. Közép­kori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről. In: Századok, 142. (2008) 2., 437-462. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom