Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Regeszták - 1628. év: 138–274. sorszám
1628. év 53-106. oldal rosának hány kapuja van. A felperes szerint hat, míg az alperes szerint öt kapuja van. Ebben a vitában az alperes igyekezett győzedelmeskedni, és arra bíztatta a felperest, hogy ezügyben kössenek fogadást, és aki elveszti, az 20 ezüst tallérral tartozzon a nyertesnek. Sőt, becsülettel szólva, az alperes a fogadás közben a következő összegzést is tette: „...kurua lenne annakis az edes annya ualaki el ueßti es nem adna megh az fogadást... A felperes így kényszerült bizonyos emberek előtt a megírt fogadásra ráállni. Az, hogy mindez így történt, a felperes (dominus) megadott időpontban bizonyítani kész. ítéletet kér. Az alperes fél képviseletében senki sem jelent meg. - Végzés: A felperes keresetében és az örökségben marasztaltassék el. - A felperes az ítéletlevél kiadását kérte. - Adassék ki. 1628. július 1. 230. (I. 355.) Gerencsér (Gerencher) avagy Szabó (Zabo) István „ridegh iffiú legen... ”, aki Szabó (Zabo) Mátyásné asszonynál lakik, győri polgárrá lett. 1628. július 3. 231. (I. 355.) Csiszár (Chyßar) István egy Boris István nevű ifjú legényt mutatott be, aki győri polgár lett. 1628. július 5. 232. (I. 355.) A Káptalanpatonáról (Kaptala[n] Pathona) jövő Lenthy János a város igazságát megadva győri polgár lett. 1628. július 19. 233. (I. 277-278.) Benkovith (Benkouych) István győri főbíró, Nagy Gergely deák, a város esküdt jegyzője, Győrött, a bíró házánál, a teljes városi tanács előtt jelentést tettek arról, hogy a város adóssága miatt miféle határozattal (resolutio) jöttek vissza Bécsből (Bech). Az adósságot még 1621 májusában kellett a városnak Őfelsége akkori győri vicekapitánya, Ernst Kollonich (Ernestus Kolonych) kényszerítése révén magára vennie. A városnak e kényszer alatt kezességet kellett vállalnia a néhai Kisfaludy Balázs Vas vármegyei alispán pénzen1,7 adott gabonájáért amit a vicekapitány úr a német vitézlő nép közbenjárására fizetett ki a rebellió idején. Ez az adósság 767 rajnai forintra és 25 krajcárra ment. Az összeget Hirsch (Hirss) avagy Szarvas (Zaruas) Pál óvári (ouary) főharmincados a következőképpen fizette 157 157 A jegyző először kölcsön adott ( ....köczön... ”) gabonát írt, majd áthúzással, felülírással javította. 9 1
