Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)

Regeszták - 1628. év: 138–274. sorszám

1928. év Regeszták 138 — 274. nyékét fűzött a per leszállításához és a kétszeri peren kívüli kötelezőlevélhez, de a keresetben megnevezett adósságot a korábbi időpontban sem tagadta, csak a felpe­res illetéktelenségről vitatkozott. Erről az érveléséről most már ítélkeztek a bírák. Ezért, ahogy korábban is, a felperes kötelezi magát, hogy kész az ő keresetét ele­gendő módon bizonyítani. Valamint a beadott levélből is kitűnik, hogy a megneve­zett Kapra Balázsnak ez a felperes asszony az édes leánya. így azt kívánja, hogy a keresetében megírt 320 ft-ot néki a törvényszék megítélje és az alperes azt számára megfizesse. ítéletet kér. A felperes képviseletében ugyanazon személy kijelenti, a felperes feleletét nem lehet elfogadni, mert ez a per nem amiatt a megnevezett kár miatt folyik, és nem akörül, hogy az alperes tagadja, avagy maga is vallja a keresetet, hanem azért indult, mert Kapra Balázs Kapra Istvánnal, úgymint a felperes mostoha öregapjával egy volt-e, avagy nem. Ha ezt [a felperes] be tudná bizonyítani, akkor az alperes is tovább tudna menni. O az ország törvényei szerint oltalmazza magát. A felperes tiltakozik, és a korábban általa előadottakhoz kíván visszatérni, ünnepélyesen tiltakozik az alperes érvelése, az általa tett vallomás miatt. Az előző­ekhez hozzátéve: az alperes ügyvédjének a kívánsága nem fogadható el, ugyanis amit ő a felperestől kíván, azzal kapcsolatban a [felperes] keresetében semmi em­lékeztető nem tétetett. Az alperes válaszoljon a keresetre, máskülönben ítéletet kér. Az alperes a korábban általa elmondottakhoz visszatérve ítéletet kér. Végzés: A beadott örökséggel kapcsolatos iratból (legatoria)154 úgy tűnik, hogy az az ifjabb Kapra István saját kezű írása és saját pecsétje alatt került kiadás­ra. Ebből az iratból az is kitűnik, hogy az ő bátyja Kapra Balázs. Mindazon által [ifjabb Kapra István] életében tett örökítéssel kapcsolatos hagyománya (legatum) nem tűnik elégséges bizonyítéknak ahhoz, hogy a megnevezett Kapra Balázs, a felperes asszony atyja, Kapra Istvánnal egy vérszerinti testvér lett volna. A dolog így állván, kívánatos, hogy a felperes asszony emberi tanúvallomások, illetve újabb dokumentumok által is bizonyítsa a fenti két személy, úgymint Kapra István és Kapra Balázs keresete szerinti vérszerinti atyafiságát. Máskülönben az egyszer­smind hagyományt és a vérvonal szerinti első lépcsőfokot ez az irat nem bizonyítja. A felperes kedvezőbb ítéletet kér. Kész atyafiságának bizonyítására, hozzá­téve, hogy az ő vér szerinti örökségében az alperes idegen. Végzés: Az bizonyos, hogy az örökség („legato[m]”) őstől, a néhai öre­gebbik Kapra Istvántól maradt. Minthogy az alperes egészében, vagy egyes részle­teiben nem tagadja, hogy a felperes asszony a néhai Kapra Balázs leánya lenne, illetve ő maga is örökös lenne,155 így, miképpen azt a felperes magára is vállalta, azon Kapra Balázs egyenesági leszármazását kell a bírák megelőző végzése szerint is néki [t. i. a felperes asszonynak] bizonyítania. Ha nem tudná, úgy válaszoljon az alperes. 154 A jegyző először bizonyságlevelet (assecuratoria)-t írt, majd ezt kihúzta. Az örökséggel kapcsola­tos irat típusa nincs pontosan megnevezve. 155 A rövid végzés áthúzással, felülírással sűrűn javításra került. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom