Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)

Regeszták - 1627. év: 1–137. sorszám

1627. év 17-52. oldal a kezük beadásával történt meg. Ezt a dolgot a jegyző és a bíró urak is elismerhetik és a város jegyzőkönyvébe is beírásra került. Az alperes tehát a per megsemmisíté­sét kéri a Hármaskönyv 11. rész 60. cikkére hivatkozva. Az alperes méltatlanság miatti elmarasztalást és ítéletet kér. A felperes ügyvédje tiltakozva azt kívánja, hogy az alperes az ő feleletét teljességgel bizonyítsa. Azaz: a 80 ezüst tallért az alperes a szőlő örökségből szár­mazó részbirtok miatt adta a felperes asszonynak. Továbbá a felperes asszonynak is szabadjon az adott időpontban bizonyítani, kiváltképpen az akkori városi bírónak, Szombat Szabó (Zombat Zabo) András bíró úrnak a jelentésével (relatio) igazát bizonyossá tenni. Tudni illik [az alperes] a 60 ezüst tallért azért adta, mert a felpe­res férje az alperes házára épített, és a 20 tallér pedig a felperes szőlő örökség része volt. Ezt a 20 tallért a felperes asszony ugyanazon bíró úrnak vissza adta és azt mondta, hogy akinek a kezénél a szőlő örökség van, az fizesse meg az András deák adósságait. Ahol pedig az alperes méltatlanságot (calumnia) emleget, arról gyakor­latilag a törvényszék a maga jogán és a jogszokás szerint ítélkezzék. Emiatt elma­rasztalást kér. Az alperes szerint a bíró urak elismerik, hogy amikor a felperessel meg­egyezést hoztak létre, [...], akkor az alperes a felperesnek megfizette a 80 ezüst tallért oly módon, hogy e kérdésekben egymással szemben megbékéltettek (sopialtassanak). Ahogy föntebb; mindezen dolgokat [a bírák?] is elismerhetik. A felperes a korábbiakhoz ragaszkodott. Végzés: Minthogy a felperes az alperes méltatlansággal kapcsolatos érvelé­sével szemben bizonyítást kér, az alperes pedig a felperessel szemben azt követeli, hogy az terjessze elő (referálja) a bíró urak elismerését és a jegyzőkönyvezést, amelyben azon a módon a „sopita causa ” - azaz a per altatása - beírásra került. Mindezekből a bíráknak úgy tűnik, hogy a felperes asszony a 80 ezüst tallér átvéte­lével mindennemű adósságot magára vállalt. A méltatlanság (calumnia) dolgát pedig az alperes a felperes kívánsága nyomán, az ország törvényei szerint elégsé­gesen bebizonyította. így a bíró urak a felperes asszony keresetét leszállítják és őt méltatlanságban elmarasztalják. — A felperes az ítéletről másolatot kért" 132. (I. 224.) Szalay (Zalay) Miklós és Marton (Martho[n]) István közötti egyenet­lenségben a következő végzés született. A per miatt Marton István köteles Szalay Miklós költségeit megtéríteni, midőn ő újvárosi" hadnagy volt, Marton pedig es­küdt.UK) 9S Előtte egy áthúzott bejegyzés található, mely szerint az alperes fellebbezni kívánt, a felperes pedig az ítéletről másolatot kért. 99 Javított szó, a jegyző először városit írt, majd fölé írta az „új” (vy) szócskát. 1011 A többször javított, betoldásokkal bővített szöveg víz miatt sérült. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom