Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)

Regeszták - 1630. év: 321–465. sorszám

1630. év Regeszták 321-465.

látta. - A második tanú, Szemes Pál, a győri káptalan káptalannyúli jobbágya, kb. 30 éves, eskü alatt vallotta: mielőtt a megölt Horvát György Elek Mihály házába ment volna, ő azt látta, hogy Horvát hóna alatt egy hüvelyében tartott szablya volt. Amikor belépett a házba, megöletett, de ő csak a puskalövést hallotta. Amikor a tanú bement, akkor Horvát Györgyöt már sebbel látta, és a haldoklótól azt hallotta, hogy őt Szabó Márton veszítette el. A tanú kihangsúlyozta, hogy azelőtt nem ismerték egymást Horváttal. Hallotta még, ahogy a haldokló Elek Mihálynak mondta: „...ha ki bochiattad volna az embert, ez ne[m] történt volna, tudua[n] te azt jól, hogj Kranicz Mateual haragos volt Szabó Martonj, es ha ennekejm] meg montad volna, en be nem mente [m] volna...”. - A 3. tanú, Német Gergely, a fent megnevezett győri káptalan kb. 40 éves káptalannyúli jobbágya eskü alatt vallotta: miután este a munkából megjött és többekkel az utcán beszélgetett, azt látta, hogy a megölt Horvát György bement Elek Mihály házába. Rögtön ezt követően puskalövést hallott és Szabó Mártont látta a kertbe kifutni. Eközben ő is bement Elek Mihály házába és ott akkor még azt hallotta a megölt embertől, hogy ő semmit nem vétett Szabó Mártonnak. - A 4. tanú, Bornemissza István, kb. 67 éves győri polgár eskü alatt vallotta: a megölt Horvát György aznap az ő munkása volt. Amikor a tanú este a szállására ment és asztalához ült volna, Elek Mihály futott hozzá és hívta, hamar menjen, mert Szabó Márton meglőtte Horvát Györgyöt. A tanú odament és a megölt embertől még azt hallotta, hogy őt Szabó Márton veszítette el, akinek pedig soha semmit nem vétett. A halottnál semmiféle szablyát sem látott. Úgy hallotta, hogy az ő feleségére bízta árva leányát a haldokló.

Végzés: A tanúvallomásokból igen világosan kitűnik, hogy az alperes Szabó Márton Káptalannyúlon (Captalan Niul), Elek Mihály házába fegyveres kézzel ment, és a szállására békésen érkező, néki semmit sem vétő Horvát Györgyöt puskájával oly módon meglőtte, hogy az még azon az éjjelen emiatt a lövés miatt meghalt. De mielőtt még meghalt volna, a tanúk füle hallatára kijelentette, hogy őt Szabó Márton lőtte meg, akinek pedig ő soha semmit nem vétett, miképpen Szabó Márton sem néki, és egymást nem is ismerték. Az is hozzájárul mindehhez, hogy az alperes már azelőtt régebben, több becsületes főember előtt, maga is megvallotta ezt a tettét. Mindezt még az is megerősíti, hogy az alperes a megölt emberért leányának becsületes emberek közvetítése által 25 ft-ot ígért, ha az atyja haláláért nem perel. Mindezek után a bírák úgy ítélték meg, hogy az alperes nem kerülheti el az emberölés bűntettét, azt, hogy ezért neki is meg ne kelljen halni és ő meg ne ölessék.

393. (VII. 30.) Felvétetett Erdélyi Márton pere Csizmazia Alberttel szemben. A jelen per halasztást nyer lehetőséget adva arra, ha a peres felek eközben megegyezni tudnának, az kedvező lenne. Máskülönben perfelvétel történik.

140