Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Regeszták - 1624. év: 199—366. sorszám
1624. szeptember 23. (feria s[ecun]da p[roxJima postfestu[m] S[ancti] Matthei Ap[osto]li et Eua[n]gelistae) 332.(1.99-101.) Siey János alispán, Torkos (Thorkos) István, Szeghy (Zegy) Mihály szolgabírák, Egry Márton Győr vármegye esküdtje, Lengyel (Lengiel) László lovaskapitány (certorum equitum capitaneus), Dallos János szolgabíró, Visi (de Vys) Nagy Pál Győr erődváros magyar seregbírája (judex exercituali[um] ungarforum] p[rae]sidy Jaur[inensis]), Szilágyi (Zilagy) János, Torkos (Thorkos) Péter, Kláris Péter, Szíjártó (Zigiartho) Antal a mondott erősség vajdája, Horvát (Horvatth) Pál, Spich János, Nagy (nagi) avagy Szabó (Zabo) János, egy másik Szabó (Zabo) János [?], Vámos János, Szűcs (Zwch) Márton Győr városi esküdtek (juratis civib[us] ciuit[a]tis Jaur[inensis]), illetve Nagy Gergely, Győr vármegye esküdt jegyzője előtti perfelvétel. Nemes és körültekintő (nobilis et circumspectus) Szombat (Zombatt) András, Győr város (civitas) bírája hivatalból indított pere Bemard Máté pápai nyomdász (typographu[s] Papen[sis]), illetve Ilona, a győri nagyprépost szolgálója mint alperesek ellen. A felperes fél ügyvédje, Jagosich János ünnepélyes tiltakozással előadja: 1624-ben, Kisasszony nap (szeptember 8.) táján, a felperesek egyike, a megnevezett Bemard Máté, nem tudni minő szándékból indíttatva idegenként, félig kivont szablyával, fegyveres kézzel Győr város tanácsházára támadt, amely ezen Győr vármegyében található. Tettét szabad akaratból és ellenséges szándékkal tette. A városházánál először e város esküt tett szolgáját, Fejérváry (Feiervary) Jánost néminemű útlevél okán és egyebek miatt bántalmazta, „...undok gialazatos, lelek..."-ként szidalmazta, és e privilegizált város házánál hallatlan halállal illette. Továbbiakban a deákot és egy németet szidalmazott, és a kezével hosszan dörömbölt a városháza ajtaján. Mindezt, a verést, a szabad házra történő támadást, és a sok rendbéli személy szidalmazását sok főrendbeli személy is látta. A városházán lévő személyek ezt a helyzetet sokáig nem szenvedhették el, és a városháza kapujának verése közepette, tettenérve megfogták ezen Bemard Mátét, és e város házánál érdemei szerint fogságba kívánták vetni. [Bernard] gyalázatos cselekedetét nem hogy megbánta volna, hanem fogságában szidalmazva kiáltozott, kiengedését követelve „...bestie lelek kurvafiak... "-nak nevezte fogvatartóit. A győri bírót is így szidalmazta, és megfenyegette: ezen tettét meg fogja bánni, ugyanis ő [t. i. Bemard] „... nemes es feó ember...". Ezt a szidalmazását sokszor megismételte, minden rendet, kiváltképpen a magisztrátust szidalmazta, és mindezek fölött, amit a fogdában talált, azt az ajtóhoz verve összetörte. Másnap, midőn ezen magisztrátus őt Szabó (Zabo) Márton avagy Gyenese (Genese) és Szabó (Zabo) Benedek avagy Sánigy [?] (providi) esküdtek (jurati assessores) által a törvénybe idéztette, illetve az idézés alatt néhány napig tisztesebb módon fogságban tartotta. Ebben az időszakban történt meg a következő eset. A győri nagyprépost a második alperest, a megnevezett asszonyt, egy bizonyos szolgájának a mentéje, dolmánya, illetve más dolgai ügyében, azok elveszése miatt fogságba került. A nagyprépost a
