Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Bevezető
utánpótlása közvetlenül, vagy közvetetten Újvárosból érkezett, de mind a közeli Győr vármegyei falvakból (Révfalu, Patona), miképpen Sopron vármegye (Szarvkő, Sérc), Fejér vármegye (Csut, Mór) településeiről is többen érkeztek. A bejegyzések szerint a polgárfelvételre jelentkezett személyeket mind a városnak, mind a földesúrnak, azaz a győri székeskáptalannak el kellett fogadnia. 8 A jobbágyfaluból mezővárosba költözés társadalmi emelkedésének jogszokásban rögzült útját kitűnően példázza a székeskáptalani birtokról, Káptalanpatonáról beköltöző Viszlay Mátyás esete. O Újvárosba költözése után még három évig szolgálta földesurát, ezt követően kerülhetett csak sor 1624. április 16-án a győri polgárság soraiba történő felvételére (1624. Nr. 247.). A magyar és német polgárság mellett e társadalom sokszínűségét mutatja 1626-ban az a bejegyzés, amikor három görög kereskedőt vettek fel a mezővárosi polgárok sorába (1626. Nr. 607-608.). Miképpen máig is keveset tudunk a mezővárosi polgárjogról, polgárságról, még kevésbé ismert a város „másik felének", az asszonyoknak a polgárságba történő felvétele. A győri jegyzőkönyvek e jelenséghez is nyújtanak adatokat, pl. 1622. április 16-án Johannes Heysly özvegye nyerte el a polgárjogot (1622. Nr. 49.). E kis kitérő után az újabb eredmények további szemlézéséhez térnék viszsza. Győr erődváros hadi, társadalmi, gazdasági funkciórendszere révén nem csak megyeszékhely szerepét töltötte be, de ahogy azt a helyi történetírást megújító kutatások is hangsúlyozták, speciális jelentőséggel bírt a kora újkori Győr vármegye település- és társadalomtörténetében. így a vármegyei regeszták folytatását, Hegedűs Zoltán és Szabó Zoltán 1638-1650 közötti jegyzőkönyveket feldolgozó kötetét is haszonnal forgatja a város története iránt érdeklődő. 9 A közzéadás mellett a kora újkori várost érintő újabb feldolgozások sorából hic et nunc Székely Zoltán reneszánsz alkotásként is kiemelkedő győri városkaput, 10 illetve Győr és környéke 16-17. századi ábrázolásait elemző munkáit emelném ki." Ismételten hangsúlyozni kell: Győr város 17. századi tanácsülés! és bírósági jegyzőkönyvei döntő részben az egykori jogi élet, joggyakorlat forrásai, de e látószögön keresztül - főképpen a beszédes perjegyzőkönyvek, replikák, tanúvallomások segítségével - e bejegyzések a hétköznapi élet struktúráinak, mentalitástörténetének is nagyon gazdag forrásai. Pl. az adóssági perek révén kaphatunk bepillantást Sokorói kapu előtt lezajló szarvasmarha vásárról (1624. Nr. 323.), és ugyancsak e pertípus segítségével nyerhetünk információkat Győr távolsági kereskedelemben betöltött szerepéről, a kereskedők munkaszervezetéről, a hódoltságtól Bécsig nyúló kapcsolathálózatokról, továbbá e tevékenység kockázati tényezőiről. X L. pl. ezen regeszták közül: Nr. 64-66., 69-70., 88., 90-91., 129., 131-132., 141., 144-145. etc. 9 Hegedűs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzökönyveinek regesztái IV. 1638-1650. Györ, 2007. 10 Székely Zoltán: A győri vár XVI. századi reneszánsz kapui. In: Arrabona. Múzeumi Közlemények; 41/1-2. Szerk.: Tóth László, Győr, 2003. 83-118. p. " Székely Zoltán: Középkori képoszlopok Győrött. In: Győri Tanulmányok; 28. Felelős szerk.: Bana József, Győr, 2006. 29-35. p, Uö:. Kép és valóság. Törökkori metszetes várábrázolások és forrásai Győr példáján. XVI. század. In: Arrabona. Múzeumi Közlemények; 44/2. Szerk.: Székely Zoltán, Győr, 2006. 131-174. p.
