Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

Bevezetés Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-től jelenteti meg a kora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, Győr privilegizált mezőváros 1600tól fennmaradt tanácsülési és bíráskodási (törvénykezési)

1 jegyzőkönyveinek, illetve az abban található bejegyzéseknek a bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáit. E regeszták 2001-2005 során I-IV. kötetben, az egyes kötetekben a bejegyzések időrendi sorrendjének helyreállítására törekedve, az 1600-1621 közötti időszakot átfogva jelentek meg. Az V., az 1622-1626 közötti jegyzőkönyvi bejegyzéseket tartalmazó kötet szerves folytatása a korábbi munkának. Túlzás nélkül állítható: a kora újkori Győr kutatása az utóbbi évtizedekben megújult. Az egyes publikációk, részeredmények mára már a kora újkori város- és társadalomtörténet vizsgálatának egymásra épülő eredményeként kapcsolódnak össze. E napjainkra megfigyelhető tendencia egyértelműen Gecsényi Lajos szisztematikus, Győr várost és a vármegyét párhuzamosan vizsgáló kutatásain, szervesen egymásra épülő tanulmányain, forrásközlésein alapul, melyek a két törvényhatóság 16-17. századi gazdaság-, kereskedelem-, közigazgatás-, had- és társadalomtörténetének számos oldalát tárják fel. Ezen eredmények részeként, de ezeken túl is mutatva, nyugat-európai példák nyomán pont Győr modell értékű feldolgozása révén honosodott meg a magyar várostörténet-írásban az erődváros, majd garnizonváros fogalma. A Szerző közel három évtizednyi kora újkori kutatásainak eszszenciáját adó, 2008 őszén megjelent tanulmánykötete valójában a korszak helyi történéseinek kézikönyveként használható." A kora újkori Győr kutatásának megújulásában nemcsak hogy megkerülhetetlenek Horváth József eredményei, de az O 17. századi győri végrendeleteket feltáró, közzéadó és e forrásokat a jog- és társadalomtörténet több aspektusából sokrétűen elemző munkásságának köszönhető az, hogy ma már Győr neve a kora újkori végrendelet kutatás egyik központjaként is ismeretes. Tény: a város és egykori földesura, a győri székeskáptalan archívumában a térség egyik leggazdagabb 17. századi testamentum gyűjteménye található, amelynek nagysága, értéke a dunántúli mezővárosok (oppidumok) között egyedülálló. A makro- és mikrotörténeti elemzésekre kiválóan alkalmas forrástípus válogatott dokumentumait közzéadó, tárgyidőszakra vonatkozó kötet szervesen 1 A korábbi kötetek esetében a „törvénykezési" kifejezést használtam, úgy vélem, e privilegizált mezőváros ítélkezési gyakorlata esetében (is) ehelyett szerencsésebb a „bíráskodás" és ezzel összefüggően „bírósági" fogalom használata. " Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Szerk.: Katona Csaba, Győr, 2008. Gecsényi Lajos kora újkori Győr történetére vonatkozó munkásságát 2008. október 3-án, a Szerző válogatott tanulmányait tartalmazó tanulmánykötetének győri bemutatóján részletesen méltatta Kenyeres István. Az előzetes tervek szerint Kenyeres István előadása a Győri Tanulmányok 2009. évfolyamában lát napvilágot.