Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Regeszták - 1626. év: 453—612. sorszám

533. (1. 160.) Gáspár deák (Li[tejratus) avagy Maróthy Varga György felesége elleni pere az első kérelmi szakban van. 534. (I. 160.) Varga György avagy Unzuuycz Győr külvárosi polgár (ciuis suburbii) és felesége, Erzsébet mint felperesek Gáspár deák (Li[te]ratus) avagy Maróthy elleni pere az első kérelmi szakban van. 535. (1. 160.) Johannes Pauschraiber (Pauschrayber) mint felperes Bognár Pál fia, Bognár Márton győri polgár mint alperes elleni pere az első kérelmi szakban van. 536. (I. 160.) A Győr városi harmincados (tricesimator Jaurien[sis]) és a pozsonyi (posonien[sis]) harmincados mint felperesek Thobias Aüzenplizen (Aűzen Plizen) elleni pere a második kérelmi szakban van. 537. (I. 160-162.) Felvétetett Georg Fraisteter győri polgár mint felperes pere Adam Márton ugyancsak győri polgár ellen. A felperes ugyanazon ügyvédje mint aki korábban képviselte, tiltakozik, és kéri, minthogy az alperes a másolatot magához vette, egyenesen válaszoljon a keresetre. Az alperes képviseletében ugyanazon Káldy mint korábban, kijelenti: a pernek le kell szállnia, mert a kereset az úgy szól, hogy a felperes számot vetett az alperessel bizonyos személyek előtt stb., és itt nem teljesítették a törvényhely azon előírását, hogy a helyet, az időt és a személyeket pontosan meg kell nevezni. Ugyanis meg kellett volna nevezni azokat a személyeket, akik jelen voltak, és azt is, hogy ez pontosan hol történt. A per leszállítását kéri. A felperes szerint nem áll az alperes kifogása, ugyanis a keresetben mindent elégségesen megneveztek. Végzés: Az alperes feleljen érdemlegesen. Az alperes erre előadja: midőn az alperes a felperessel együtt kereskedett, mely üzleti utaknál az alperes „...eletet tenierebe[n] hordozna...", szolgákkal együtt negyed magával és négy lóval Budára és több más helyre is ment. Ezen dolgokban szekérrel is szolgált. Míg ő úton volt, a felperes otthonában, Győrben tartózkodott. Minden haszon az alperes fáradtságos kereskedői munkája révén állt elő. Ezen a hasznon azután az alperes új jószágokat („marhat") szerzett, amit éppen a felperessel igazságosan megosztott, amit a felperes is támogatott. Az alperes azt kívánta, hogy a felperes a nem csekély közös nyereségben egyenlő osztályt tegyen, de ezt akkor már megtagadta a felperes. Mindezek miatt a keresetben megnevezett pénzösszeg nem hatalmaskodás miatt maradt az alperesnél, hanem a fentiek, az egyenlő osztás okán tartotta magánál, és kész az összeg letételére. A felperes tiltakozik a vallomás, az alperes érvelése miatt, ugyanis ha az alperesnek bármiféle követelése lett volna a felperesen, akkor nem kellett volna a felperes bizonyos adósságát megtartania, hanem azt a felperes számára vissza kellett volna fizetnie, és saját követelését annak módja szerint kellett volna végbevin-