Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Regeszták - 1625. év: 367—452. sorszám

(collateralis). A törvény pedig nem írta elő a panaszos számára, hogy most bizonyí­tania kellene, ő pedig az irattal az arra történő felszólítás előtt bizonyított. A pana­szosnak más típusú iratot kellett volna hoznia, és a törvény szerint kellett volna bizonyítania. Azáltal pedig, hogy nem megfelelő módon, hanem csak egy mellékes dologgal (collateralis) bizonyított, a bizonyítását érvényteleníteni kell. A felperes ügyvédje a másik levelet is olvasta. Arra pedig azt mondja, hogy abban semmi új nincs ahhoz képest, amit korábban már nem nyújtott volna be. Az ország törvénye erről azt tartja, hogy a közönséges bizonyítás két alkalommal nem megengedett. Mindehhez hozzáadva azt, hogy Lukács deákkal a panaszosnak semmiféle más pere nincs, és mind elálltak a bizonyítástól, és a legutóbbi végzés időpontjában is e fél a saját személyben leteendő esküre meghagyta a panaszos félnek, hogy esküd­jön meg arra, az adósság nem volt több 450 ft-nál. De ezt az esküt nem kívánta letenni, és emiatt most perújítást nem kezdeményezhet. A perújítás leszállítása mellett a korábban mondott adósság újonnani megítélését kéri. A panaszos képviselete előadja: ami az először beadott iratot illeti, ha azzal nem éltek volna a bizonyításkor, akkor most megtehetik, hisz a [Hármaskönyv] II. rész 77. cím szerint a perújítás a hiányok pótlását is hozhatja. Ezért itt helye van a bemutatott iratoknak. Végzés: Minthogy az alperes fél 143 a perújítást semmivel nem tudták meg­indokolni és megerősíteni az első bemutatott iratban található Német (Nemet) Já­nos féle tanúvallomáson kívül. Ez ügyben pedig azt is tekintetbe kell venni, hogy egy tanú nem tanú, és azt is, hogy az eljárás idegen és nem autentikus bírák előtt folyt. A második bemutatott irat esetében pedig az ország törvényei szerint ugyan­azt kétszer nem lehet megengedni. Ezért a bírák a korábbi ítélet mellől nem távoz­nak el: a felpereseknek 353 ft-nyi adósságot kell megfizetni jó pénzből. A panaszos fél fellebbezni kíván. - Áttétetik. - A felperes fél kiadványt kér a kielégítésről (litteras satisfactionales). - Az adassék ki. 448.(1. 133-134.) Felvétetett Nemes Farkas János Szakolca (Zakolcen[sisj) szabad királyi város lakosának (inhabitator) mint felperesnek a pere a néhai Halászi Szabó (Zabo de Halaszy) Máté özvegye, Piroska, illetve István és Jakab fiai mint alperesek ellen. A felperes ugyanazon ügyvédje mint korábban kéri, az alperes feleljen a keresetre, mert ismert, hogy ő az előtte való napon már megkapta a másolatot. Az alperes fél ügyvédje, Jagasich ünnepélyes tiltakozással előadja: az alpe­resek között a két fiú, István és Jakab vitézlő személyek, így itt nem kötelesek semmire sem felelni. Saját illetékes bírói fórumuk előtt készek megfelelni. A felperes szerint az nem áll, ugyanis a kereset egy ház ügyén alapul, amit a városbíró előtt szoktak megtárgyalni és felülvizsgálni. Amennyiben a fent meg­nevezett alperesek a vitézlő seregbe tartoznak, akkor is még az egyik alperesnek, az özvegynek válaszolnia kell a keresetre. T. i. a panaszos fél, Erzsébet asszony és fiai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom