Morvai Gyula: Győri Polgárkönyv I. Mezővárosi időszak. 1600-1743 - Városi Levéltári Füzetek 10/2007 (Győr, 2007)

Bevezető

IL Győr 1600-1743 közötti közigazgatásának legátfogóbb összefoglalását ezidáig Csizmadia Andor és Gecsényi Lajos adta.

21 Tanulmányaikból itt csupán a győri polgárság jogait „tág körben" biztosító nyolc privilégiumot emelem ki, úgymint a vámmentességet, az árumegállítás jogát, a rendes és rendkívüli királyi adók fizetése alóli mentességet, a tized- és kilencedfizetés szabadságát, a 10 havi bormérés jogát, a városháza szabadságát a katonai beszállásolás, a királyi és földesúri adó alól, az évi 6 vásár, heti kétszeri piactartás és a káptalannak járó jelképes járadékok teljesítésének kötelezettségét. A helyi polgárság és a fölébe kerekedni akaró joghatóságok — káptalan, katonai igazgatás — közötti ellentétek lényegét mindvégig ezeknek a privilégiumoknak vélt, vagy valós megsértésében kell keresni.

22 A majdnem másfél évszázados küzdelemből végül a polgárság került ki győztesen 1743-ban. A polgárfelvételek dokumentálása ugyanúgy részét képezte a helyi közigazgatási gyakorlatnak, mint bármelyik más eset, ami jegyzőkönyvi megörökítést érdemelt, legyen az akár felvallás, peres ügy, vagy helyi jogszabály rögzítése. Fent jelzett tanulmányában Gecsényi Lajos említést tesz még a török foglalás előtt működött írnokokról, azután jegyzőkről. Illendő dolog nevüket itt is említeni: 1561ben városi írnok Körmendy Tamás deák, 1569-ben jegyző Saáry Bálint deák, 1574-ben Csitvándi Bálint deák, az 1590-es években Hadritius János és Alistai Imre. Csizmadia Andor Sefcsik Ferenc főlevéltáros nyomán

23 írja le a városi igazgatás jegyzőit. O 1600 előttről még csak Hadritius János nevét ismeri. Jegyzők az 1600 utáni időszakból: Beszprémi Tóth András deák 1600-1623; 1624től Nagy Gergely deák, 1629-től Baiusz Mihály; 1630-tól Káldy Miklós ügyvéd; 1639től Thorkos János; 1640-től Farkas András; 1642-től Miskey Pál; 1655-től Szőnyi Márton; 1664-től Tebery István; 1683-tól Szabady András; 1701-től Letenyei Tamás (ekkor német jegyző is van); 1712-től Vásárhelyi Nagy Imre előbb helyettes, később rendes jegyző; 1717-től Jákfalvi Horváth Ferenc; 1721-től ismét Letenyei Tamás, ugyanekkor Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedés előtt. In: Győri Szemle. Fel. szerk. és kiad:- -.Győr, Győri Kisfaludy Irodalmi Kör. 1940. 3. sz. 165-170. p.; 4. sz. 206 - 228.p. A győri Xántus János Múzeum évkönyve 1980-1981, 22-23. sz. 99-126. p. - Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona, Győr, Xántus János Múzeum, 1986. A bíróválasztás körüli viták is ebbe a körbe tartoztak. Sefcsik Ferenc: Győr város jegyzői (1600-1743 ápr. 24-éig) In: Győri Hírlap 1905. febr. 22. 46. sz.