Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)
Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez
ről készült részletesebb számadásait emeltük be a forrásgyűjteménybe. Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbi formációk - s forrásaik is - egyedülállóak az országos, vagy vidéki színészet történetében, más vidéki színészbázis esetében e korai szakaszban ilyen jellegű polgári kezdeményezésekre ugyanis nincs példa. Ugyanakkor olyan forrásapparátusok, amelyek a többi hasonló formátumú város hasonló jellegű működése során fennmaradtak, Győrben kis mértékben vagy egyáltalán nem is találhatóak meg, mint pl. a színtársulatok engedélyezési és igazoló okmányai beterjesztett repertoárral, eszköz-, díszlet-, jelmez-, kotta- és könyvtárral. Győr vonatkozásában szintén kevés olyan dokumentum maradt fenn, ami a két nemzet színészei között feszülő bármilyen szintű ellentmondást tükrözne, pedig több vidéki városban komoly problémákat jelentett az úgynevezett együttélés, olykor botrányokba, színészverésekbe, utcai felvonulásokba torkollva (mint pl. Pécsett az 1830-as évektől az 1840-es évek elejéig). Győrben néhány kezdeti súrlódás után, legalábbis a források tanúsága szerint, nem volt jellemző a kiélezettebb társadalmi és kulturális feszültség. * * * Összesen tehát 46 forrást tartalmaz a kiadvány; ezeket a tartalomjegyzék is feltünteti, hogy az emelkedő számsorrend alapján jelölt színháztörténeti dokumentumokat ez alapján is nyomon követhessük, így segítve a kutatói és olvasói érdeklődést. Fontos megjegyezni, hogy előfordul - több esetben is -, hogy az adott forrás több csatolt dokumentumot, mellékletet tartalmaz, amelyek szoros egységet alkotnak. Ebben az esetben közlésüknél feltüntetjük a forrás számát, a mellékleteket kisbetűvel, illetve az azokon belüli szerkezeti egységeket arab számokkal jelöltük. PL: Nr. 8/b/l. Ezeknél a mellékleteknél a tartalmi folyamatot és az ok-okozati összefüggéseket vettük figyelembe, ezért az egyes forrásokon belül az időrendiség néha felborul. Minden számozott forrásnál a címmeghatározást követően olvashatók az eredeti szövegek, illetve szövegrészletek. Közreadásuknál betűhív forrásközlést alkalmaztunk, meghagyva az archív (nemcsak a korabeli hivatali) nyelvezetet, mert ezek ma már a nyelvújítás korszaka előtt, illetve alatt keletkezett nyelvemlékeknek is tekinthetőek, így stílusában és hangulatában is közelebb kerülhetünk ahhoz a korhoz, amelyben a sok nélkülözést, olykor ütközést is felvállaló első színészek az általuk közvetített polgári színészetet érvényesíteni igyekeztek. A szövegben szintén az eligazodást segítik a lapalji jegyzetben feloldott korabeli kifejezések; ma már kevéssé ismert idegen szavak, illetve a magyar köznyelv egykori kifejezései, valamint a különböző rövidítések (kivéve a német nyelvű forrásokat, ahol a rövidítéseket szögletes zárójellel oldjuk fel a könnyebb érthetőség kedvéért). Mivel számos kifejezés több forrásban is (olykor többször is) előfordul, ezért ezek esetében csak az első említésnél található jegyzethivatkozás. Az irodalmi szövegrészleteknél viszont elhagytuk az eredeti megjelenések hivatkozásait, mivel azok számos eset-