Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

II. korszak - Német és magyar színjátszók együttélése, színház átalakítása [1812-1839]

polgárjogot szerzett. A tanács egyezségre lépett a komikus öreg igazgatóval. A kilenc pontból álló szerződésben, amely a szokásos feltételeket tartalmazza és 5 frtban állapítja meg az egy előadás után járó bért, újdonság az utolsó pont, amely igen nagy és szokatlan terhet jelentett: „Hat Herr Theaterunternehmer für 16 Persohnen welche ihme namentlich angezeiget werden, FreyBillietererfolgen zu lassen." Scherzeren kívül még Hoch Lipót is érdeklődött a nyári idényért, először Varasdról, másodszor Kőszegről. Scherzer nem jött, nem jöhetett, húsvétkor, mert felujitotta társulatát. 1816. ápr. 28. nyitotta meg a színházat „Die neugierige Ehefrau" oder „Das geheimnissvolle Zimmer", azaz F. L. Schmidt: „Die Neugierigen" c. 3 felv. vígjátékával. Scherzer régi rossz szokásához hiven uj cimeket adott régi daraboknak. Hiszen ő volt az, aki nem szerette a rövidített cimeket és ezért „Don Karlos, Infant von Spanien" helyett azt nyomtatta a szinlapjára „Infanterist von Spanien", mivel az Infant szóban könnyelmű költő vétkes rövidítését sejtette. A bécsi Theaterzeitung

94 beszámol a győri színház megnyitásáról és megállapítja, hogy Scherzernek jobb társulata van, mint előbb, —jó darabokat ad elő, jó színészei vannak és pontosan fizet nekik. A kritika felsorolja színészeit is: Blumenfeld Károly, Dallberg, Ernst József, Scherzer János és Seidl urakat, azután a hölgyeket is: Fischer, Lammo kisasszonyokat, Schulz, Waldeck, Wittich asszonyokat. Egy későbbi számban azt állítja a referens (Nr. 92.), hogy a győriek sohasem voltak annyira megelégedve színtársulattal, mint jelenleg, ámbár az igazgató sok elcsépelt darabot adat és nem törődik avval, hogy milyen újdonságokat hoznak a bécsi színpadok. (Blümml und gugitz 303. 1) ' Május 25. Paintner Mihály tankerületi főigazgató elküldi a városnak a május 7. kelt 13376. sz. helytartótanácsi intézvényt, amely eltiltja a Krisztus Urunk szenvedéséről és a szentek életéről tárgyaló darabokat. Aztán kérdést intéz a főigazgató, hogy ki a színházi cenzor. Vigyáznunk kell, hogy a színház el ne rontsa az ifjúságot! A főigazgató megtiltotta az ifjúságnak a színház látogatását, de kéri ebben az intézkedésében a városi tanács segítségét is. Az akadémikusok színházba, kávéházba, korcsmába járnak. Vannak olyanok is, akik annyira megfeledkeztek magukról, hogy — ami az akadémiában hallatlan dolog — színházi bérletet váltottak leányok kedvéért. A város szólítsa fel a színigazgatót, ne adjon diáknak bérletjegyet. A győri városi tanács nyomtatásban adta erre a szülők és szállásadók tudtára, hogy színházba, játéknéző helyre nem szabad tanulót elengedni, » minthogy úgyis tagadhatatlan igazság az, hogy ollyatén helyek a még meg nem állaHelyesen: Theater Zeitung, azaz Színházi Újság.