Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Színháztörténeti források -1. korszak - A színészet megjelenésétől az első magyar színtársulat fellépéséig (1629-

Nr. 1. 1627-1700 Összegzés a győri jezsuita rend megtelepedéséről és az első iskoladrámák (körmeneti jelenetek, passió és misztériumjátékok, szentek és mártírok életét bemutató iskolajátékok) színreviteléről 1627 és 1700 között. XI. J AURINUM (Győr, RAAB) 1627-1773 A győri jezsuita kollégium kezdeményezője Dallos Miklós győri püspök volt, aki Bethlen Gáborral folytatott diplomáciai tárgyalásai során szerzett az udvarnál érdemeket. Emlékiratot szerkesztett, melyben Pázmány

1 példáját követve, az egyházi állapotok javítását iskolák és papnevelő intézetek alapításában jelölte meg. Valószínűleg ez juthatott el a királyhoz, mert 1626. augusztus 5-én II. Ferdinándtól levél érkezett, melyben a király felhívja Dallos püspököt, gondoskodjék arról, hogy Győrött papnevelő intézet és gimnázium létesüljön, s ezek vezetésével a jezsuiták bízassanak meg. Dallos azonnal nekilátott a szervezéshez és mindenekelőtt a győri káptalanhoz fordult, hogy engedjen át házaiból és telkeiből megfelelő területet a rendház, a gimnázium és az új templom részére. S ekkor példátlan dolog történt; a káptalan megtagadta saját püspökének a király által támogatott kérését, és arra hivatkozva, hogy Győrött a földesúri jog a káptalané, s ezért ingatlanoknak idegen célra való felhasználásához nem járul hozzá. Ebben az állásfoglalásban a káptalant nem is annyira a jezsuitáktól való idegenkedés, mint inkább hatalmi és önző anyagi érdekek vezették. Az egy évig tartó értelmetlen s még a prímás akaratával is szembeszegülő ellenállásnak 1627. szeptember 20-án megjelent királyi oklevél vetett véget, amely az említett ingatlanokat (házak, telkek) volt birtokosuk minden jogával és kiváltságával együtt örök adományként a győri jezsuitáknak ajándékozza, a tulajdonosok kártalanítását pedig elrendeli. A tanítás ideiglenes helyiségben 1627-ben elkezdődött. De már az első év után oly nagy volt a gimnáziumba jelentkezők száma, hogy sürgősen ki kellett egészíteni a tanári kart és bővíteni a helyiségeket. Dallos Miklós 1630-ban bekövetkezett halála után, helyére Sennyey István veszprémi püspököt nevezték ki. O alatta fejezték be a rendház és a kollégium építését és kezdték meg a jezsuita templom munkálatait a káptalan szűnni nem akaró akadékoskodása közepetPázmány Péter katolikus teológus, esztergomi érsek, bíboros, az ellenreformáció vezéralakja.