Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)
Győr színjátszása a kezdetektől a reformkor végéig
Sokkal szélesebbé vált már erre az időszakra az iskolajátékok tematikája és stílusa is. A szigorúan keresztény szemléleten kicsit oldva, először a szentek életéről, mártíromságáról írtak darabokat, majd már konkrét és követendő történelmi eseményeket, később pedig a mindennapokból merített történeteket dolgoztak fel. Azaz a 18. század derekától már olykor világi darabok is bekerültek a kötelezően eljátszott müvek közé. Ezt az elvilágiasodást a jelmezek, díszletek és egyéb színpadi kellékek is követték. Mindez nagy hatással volt természetesen nemcsak a világi nézőközönségre, hanem a világi színészetre is. Néhány Győrben előadott jezsuita iskolajátékot műfaj és cím szerint is megemlíthetünk példaként. Biblikus témakörből a Dávid győzelme Góliáton, az Ábrahám, Benjámin és az Egyiptomi József darabokat említhetjük. A görög, római és elő-ázsiai mitológiát a címek alapján a Justus, a nemes barát és pásztor, a Suada és Apolló, az Attalus, a Demeter és Anthiphilus, az Annulius tragédiája, a Daphnis pásztor, az Electra és a több jezsuita kollégiumban is közkedvelt Cyrus pásztor képviselték. A meglepően kevés mártírdráma közül (másutt, pl.: Sopronban, Pécsett és Zágrábban népszerűbb volt ez a műfaj) a Szentek, a Japániai Pál és a Joachimus és Bartholomeus mártírok c. darabokat idézhetjük. Érthető módon jóval kisebb volt az ún világi darabok száma. Ezek közül csak az A győri Pallas dicsőséges győzelme, az Az Apollónak szentelt játék és az 1722-ben és 1725-ben előadott Farsang című darabokat jegyezhetjük le. Végül a már sokkal népszerűbb és kedvelt műfajcsoportot, a történelmi témájú darabokat felidézve, az alábbi műveket említhetjük: István király, az ellenség legyőzője, Dárius és Achaeus, IV. Károly, Salamon magyar király trónja, Scipio és Demetrius makedón királyfia. Fontos megemlíteni, hogy Győr a jezsuita iskolajátékok időszakában is előkelő rangot vívott ki. A rend székhelye, Nagyszombat mellett talán a legjelentősebb jezsuita központ volt Győr városa. Jelzi ezt, hogy már igen korán, a 17. század elején megtelepült ez a keresztény misszió, másrészt az előadott iskoladrámák mennyisége és műfajbeli gazdagága is értékmérő. Ugyancsak fontos, hogy több jezsuita dráma szövegét itt, Győrben nyomtatták. így a Castrum Ignorantie Expugnatum, a Jekoniás, a Semiramis, a Tamerlán Heraldus et Erricus, az Abdolonymus szövegét, ezeken felül pedig Faludy Ferenc Konstantinus című művét és a már hivatkozott Megsértődött ártatlanság c. iskolajátékokat kell említetnünk. Ez utóbbi darab igazi kultúr- és egyháztörténeti ritkaság, ezért címlapjának szövegét ehelyütt is közzé tesszük: „Meg-Sértődött Ártatlanság, a kért Istennek ereje Bosszút áll, ugyan eztet Nepomucenus Szent János, Martyr Confessor, És Szűznek Jó hír, és Név FőGondviselőjének Tisztességére, Musika és Comoediabéli Versekkel, Ezen Szentnek bizonyos Tisztelője Koholta, és összve-szerzette:
