Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez

Bevezető és útmutató a források értelmezéséhez Egy három kötetre tervezett, a 17. század elejétől 1949-ig terjedő időszakot felölelő színháztörténeti forrás-sorozat első kötetét veheti kézbe az olvasó. Jelen kiadvány a Nyugat-Dunántúl kiemelkedő gazdasági és társadalmi központjának, Győrnek a polgári értékteremtés egyik fontos - talán leglátványosabb - területére, a színjátszásra vonatkozó válogatott, döntően 18. századi és reformkori forrásait teszi közzé. Ugyanakkor - talán kissé rendhagyó módon - a városban 1629-től datálható jezsuita színjátszás köréből is közlünk forrásokat mint a világi színészetre egyértelműen hatást gyakoroló kulturális és szellemi irányzatról. Ennek oka az, hogy igyekeztünk ezt a gazdag színháztörténeti múltat hasonlóan színes és sokoldalú dokumentumokkal érzékeltetni és bemutatni. Ezért az eddig még nem ismert s nem publikált, adatgazdag levéltári források mellett számos főként a 19. század második felében és a 20. század elején napvilágot látott kultúrtörténeti írást, szövegrészletet, újságtudósítást, színészekhez írt verset, metszetet és plakátot is tanulmányozhat az érdeklődő olvasó, ráirányítva a figyelmet más, szintén értékes művelődéstörténeti emlékeket őrző közgyűjtemények anyagára is. Kissé történelmi olvasókönyv-jelleget is érzékelhetünk, ha a citált forrásanyagon végigtekintünk, de úgy érezzük, ez a műfajbeli kitekintés csak javára válik a kiadvány célkitűzéseinek. Emellett számos olyan egykori dokumentum adatait és összegzéseit is tanulmányozhatjuk a bibliográfiai források segítségével, amelyek azóta sajnos már elvesztek az idők során, vagy olyan nehezen elérhető kútfők szintézisei, mint pl. a Wiener Zeitung, a Wiener Kalender, a Theaterzeitung s a hazai országos folyóiratok, mint a Honderű, Életképek, vagy a Honművész. Tehát e szintézisek egy részét egyedi kútfőként is értékelhetjük. Meg kell azonban jegyeznünk, amennyiben lehetséges, forráskritikai elemzést kell alkalmaznunk, ha komolyabb kutatási szándékkal közeledünk e kútfőkhöz. * * * Figyelemre méltó leírásokat olvashatunk, főként a 18. század elején Győrben szerencsét próbáló német teátristákról, az általuk előadott darabok sokszínűségéről, balul kiütött fellépésekről, az egymásközti rivalizálásról, ügyes-bajos mindennapjaikról. Szintén a kisszámú fennmaradt eredeti forrásra (s az azóta már elpusztult okiratok áttételes és szórványadataira) támaszkodva olvashatunk két szemelvényből is a világi színészetet megelőző, majd ösztönző jezsuiták iskolajátékairól, illetve a rend megtelepedését követő hitbéli és kulturális törekvéseik egyik leglátványosabb területéről, a tanintézményeikben oktatott diákok kötelező iskolai jezsuita szellemű előadásairól. Az első forrásszemelvényben összesen 33, a kezdeti korszak jellemző iskolajátékainak (passió- és misztériumjátékok,