Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

Rezümé

renc, ifjúkori, 1819-ben történt műkedvelő színielőadásait is. Az ekkor már virágzó magyar drámairodalom klasszikusai is hosszabb-rövidebb ideig megfordultak és alkottak a városban. Közülük Katona József, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Szigeti Imre, Szigligeti Ede és a helyi kötődésű Kovács Pál nevét kell említeni, akinek összesen hat színpadi művét láthatták Győrben. Meghatározó a város két, a színjátszást pártoló egyesülete, a Színházépítő Egylet (1833) és a Magyar Színészbiztosító Egylet (1840) működése. Győr kulturális és színházi életében is óriási jelentőségűek a korszak utolsó éveiben megjelenő első vidéki újságok: az 1844 és 1846 között németül megjelenő Vaterland, majd az ezt felváltó és 1848-ig létező magyar nyelvű Hazánk c. közlönyök. Elmondhatjuk, hogy ekkor végleg gyökeret vert Győrött az azóta is jelenlévő színművészet, ami a nemzeti színészet kialakulását és további fejlődését is jelentette a korszakhatártjelölő 1849. évet követő drámai és tragikus események ellenére. Ezt a kulturális - és a nemzeti történelem szempontjából is jelentős - korszakot, pontosabban e ennek győri színháztörténetét dolgozza fel korabeli források, szemelvények, eligazító jegyzetek, gazdag dokumentációs, metszet- és képanyagra támaszkova, a fontosabb eseményeket elemző tanulmánnyal a Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig c. kötet. Azaz zömében 150-200 évvel ezelőtt keletkezett szövegemlékeket olvashat az érdeklődő. A szerkesztők remélik, hogy nem csak a győrieknek nyújt ez a kiadvány értékes ismereteket, ugyanakkor bíznak abban is, hogy számos, eddig nem ismert helyi és országos eseményre, és azok összefüggéseire sikerült felhívni a figyelmet.