Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. 1617-1621 - Városi Levéltári Füzetek 8/2005 (Győr, 2005)
Bevezető
Bevezetés Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-től jelenteti meg a kora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, Győr privilegizált mezőváros 1600-tól folyamatosan fennmaradt tanácsülési és törvénykezési jegyzökönyveinek, illetve az abban található bejegyzéseknek a bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáit. E regeszták 2001-2003 során, I— III« kötetekben, az 1600-1616 közötti időszakot átfogva, kronológiai rendezettséggel láttak napvilágot. E mostani, IV. kötet e munka szerves folytatása, amelyben az 1617-1621 közötti időszak jegyzőkönyvi bejegyzései találhatóak. Az elmúlt évtizedek során elsősorban Gecsényi Lajos, Horváth József és Pálffy Géza tanulmányainak, forrásközléseinek - illetve az utóbbi szerző monográfiáinak - köszönhetően, alapvetően megújult a kora újkori Győr kutatása. 1 Ezek a kutatási eredmények nyújtanak biztos alapot, viszonyítási rendszert a regeszta kötetek bejegyzéseinek a felhasználásához. Ismételten nem árt hangsúlyozni: Győr mezőváros 17. századi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyvei az egykori jogélet gazdag forrásai, a mindennapok történetének fontos dokumentumai. E forrástípus pont a jog- és vagyonbiztosítás miatt gazdag információs anyaggal szolgál a város lakosságának gazdasági, társadalmi kapcsolatrendszerére, elsősorban a város lakosságának távolsági kereskedelemben betöltött szerepére, továbbá az erődvárosban állomásozó, itt lakó katonaság és a helyi polgári lakosság együttélésére, az azokból származó konfliktusokra. A polgárfelvételekről is e forrás tudósít. (Érdemes kiemelni, hogy a tárgyidőszakban Győr város polgárságába egyre nagyobb számmal vesznek a város tán legfontosabb suburbiumában, Újvárosban lakó polgárokat is.) E forrástípus jelenti a város igazgatás és bíráskodás történetének meghatározó forrásbázisát is. 3 A városi tisztújítás határnapja minden évben április 24., Szent György napja volt, de a jegyzőkönyvek arra is mutatnak, hogy a gyakorlatban ettől pár napos eltéréssel is találkozhatunk. Ekkor a városházán - a földesúr képviselőjének jelenlétében, ahogy erre 1617. április 28-án sor került, ld. Nr. 58. - történt meg a restauráció. Az előző ciklusbeli tanács által állított három, vagy négy jelöltből a bírót többnyire szótöbbséggel választották, vagy köz1 A kérdéskör legutóbbi rövid historiográfiai áttekintése: Dominkovits Péter: Györ város tanácsülési és törvénykezési jegyzökönyveinek regesztái I. 1600-1605. Györ, 2001. 5-15. p. (Városi Levéltári Füzetek 4.) 2 Az erődváros fogalom egykorú használata Győr magisztrátusát is jellemezte. 1620 nyarán egy jegyzőkönyvbe másolt levélben önmaga meghatározásakor a városi magisztrátus is használta az erődváros megnevezést (Vestungh Stadt) Id.: 493-495. sz. regesztákat. 3 A kérdéskör mintaadó tanulmánya: Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. A győri Xántus János Múzeum évkönyve. 22/23. Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1986. 99-127.
