Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

Az alperes ügyvéde tiltakozik, a felperes Őfelsége kegyelmét nem vitathat­ja, erről Olasz (Ollas) Antal esete ad példát. 1120. (V. 36.) Az alperes képviseletében Turóczy (Turocz) János ünnepélyesen tiltakozik; az ország törvényei szerint e pernek nyilvánvalóan le kell szállania, mert minden vádban (actio) három dolognak, a helynek, az időnek és a személynek ben­ne kell lennie, itt pedig a hely megnevezése kimaradt. - Végzés: a kereset leszállt, mert a hely nincs megjelölve. 1121. (V. 36-38.) Brainert Bálint és Regina leánya képében Szily (Zsyly) Lőrinc ügyvéd a kereset elolvasását és törvény ítélet kimondását kéri. Az alperes ügyvédje a tiltakozás előrebocsátásával mondja, a keresetből nyilvánvalóan kitűnik, hogy ezen ügy megvizsgálása nem világi fórumra, hanem a szentszékre tartozik, miképpen erről nyilvánvalóan szól Mátyás király I. törvényé­nek 3. artikulusa, továbbá II. törvényének 13., III. törvényének 17., VI. törvényé­nek 45. és 46. artikulusa, illetve Zsigmond király II. törvényének 14. artikulusa, amelyek a házasságot és annak járulékait tárgyalják. Az egész per szentszéki átté­telét kéri. A felperes ügyvédje tiltakozik, az idézett törvények semmit sem használ­nak az alperesnek, mert azok csak arról szólnak, amikor csak fogadás avagy ajánlás történik a két fél között úgy, hogy egyik a másiknak jövőbeni házastársa lesz. De ez a per más dolog, mert nem csak ígéret, mert megtörtént a testek együttléte és az együttlakás. Ezért a szentszéket ez a per nem illeti. így ítélkezzenek az alperes felől, aki ha tagadna, úgy a felperes fél bebizonyítja, hogy az pénzösszeget és ru­hákat is ígért. Az alperes fentebbi feleletéhez tartja magát, „...mivel hogy maga vallia hogy ciak el vegie... ". A kereset nem büntetőperként, hanem házassági esetként (species matrimoniae) keletkezett, így nem áll e törvény elé. Végzés: a bíráknak úgy tünt, hogy az alperes nem kívánhatja e pert a szent­székre tétetni, mert ezt ők büntetőpernek tartják, így válaszoljon az ügyre. A alperes fellebez[ni kíván]. A felperes ügyvédje kijelenti: az alperes semmiképpen sem fellebbezhet, mert még végső ítélet (defínitiva sententia) nem született, hanem csak valami fed­dés (exceptio) tétetett. Ezért az alperes vagy vallja be, vagy pedig tagadja le a kere­setet, de ha halogatja, akkor a felperes makacsság ellen ítéletet kíván. Az más, hogy módja sincs mit fellebbeznie. Az alperes ügyvédje a fellebbezésről szól, és minthogy maga a felperes fél is egyetért abban hogy ez nem büntető, hanem házassági per, ugyanazt kéri mint fentebb tette. 1122. (V. 38.)Végzés: e helyütt soha nem volt az szokás, hogy [valaki] egy [ügyvédjvallással 2 d-ért mindenféle ügyekben perelhessen, hanem minden ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom