Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)
Regeszták 1600-1605
Az alperes ügyvéde tiltakozik, a felperes Őfelsége kegyelmét nem vitathatja, erről Olasz (Ollas) Antal esete ad példát. 1120. (V. 36.) Az alperes képviseletében Turóczy (Turocz) János ünnepélyesen tiltakozik; az ország törvényei szerint e pernek nyilvánvalóan le kell szállania, mert minden vádban (actio) három dolognak, a helynek, az időnek és a személynek benne kell lennie, itt pedig a hely megnevezése kimaradt. - Végzés: a kereset leszállt, mert a hely nincs megjelölve. 1121. (V. 36-38.) Brainert Bálint és Regina leánya képében Szily (Zsyly) Lőrinc ügyvéd a kereset elolvasását és törvény ítélet kimondását kéri. Az alperes ügyvédje a tiltakozás előrebocsátásával mondja, a keresetből nyilvánvalóan kitűnik, hogy ezen ügy megvizsgálása nem világi fórumra, hanem a szentszékre tartozik, miképpen erről nyilvánvalóan szól Mátyás király I. törvényének 3. artikulusa, továbbá II. törvényének 13., III. törvényének 17., VI. törvényének 45. és 46. artikulusa, illetve Zsigmond király II. törvényének 14. artikulusa, amelyek a házasságot és annak járulékait tárgyalják. Az egész per szentszéki áttételét kéri. A felperes ügyvédje tiltakozik, az idézett törvények semmit sem használnak az alperesnek, mert azok csak arról szólnak, amikor csak fogadás avagy ajánlás történik a két fél között úgy, hogy egyik a másiknak jövőbeni házastársa lesz. De ez a per más dolog, mert nem csak ígéret, mert megtörtént a testek együttléte és az együttlakás. Ezért a szentszéket ez a per nem illeti. így ítélkezzenek az alperes felől, aki ha tagadna, úgy a felperes fél bebizonyítja, hogy az pénzösszeget és ruhákat is ígért. Az alperes fentebbi feleletéhez tartja magát, „...mivel hogy maga vallia hogy ciak el vegie... ". A kereset nem büntetőperként, hanem házassági esetként (species matrimoniae) keletkezett, így nem áll e törvény elé. Végzés: a bíráknak úgy tünt, hogy az alperes nem kívánhatja e pert a szentszékre tétetni, mert ezt ők büntetőpernek tartják, így válaszoljon az ügyre. A alperes fellebez[ni kíván]. A felperes ügyvédje kijelenti: az alperes semmiképpen sem fellebbezhet, mert még végső ítélet (defínitiva sententia) nem született, hanem csak valami feddés (exceptio) tétetett. Ezért az alperes vagy vallja be, vagy pedig tagadja le a keresetet, de ha halogatja, akkor a felperes makacsság ellen ítéletet kíván. Az más, hogy módja sincs mit fellebbeznie. Az alperes ügyvédje a fellebbezésről szól, és minthogy maga a felperes fél is egyetért abban hogy ez nem büntető, hanem házassági per, ugyanazt kéri mint fentebb tette. 1122. (V. 38.)Végzés: e helyütt soha nem volt az szokás, hogy [valaki] egy [ügyvédjvallással 2 d-ért mindenféle ügyekben perelhessen, hanem minden ügyben