Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

marhaiok... ") elveszett. Ezért azt kívánja, hogy mint efféle gonosz cselekedetű embert az ország törvényei szerint büntessék meg, ítéletét mondják fejére. ítéletet vár. Az alperes képviseletében ügyvédje Szily (Zsyly) Lőrinc tiltakozva mondja: minthogy az alperes oly erős fogságban rabságban van, hogy a felül meg írt feleletben szereplő dolgokról az ügyvédjével nem beszélhetett, azért a hosszú fogság és a nagy gyalázat és a sok költsége miatt tiltakozik, amiről a jövendőben beszélni is akar, illetve az ország törvényei szerint oltalmazni kívánja magát. A kereset másolatát kéri. Végzés: minthogy ez az alperes fejében járó eset, adassék meg a másolat. 1729. (VI. 122-123.) Felvétetett a magisztrátus pere Orsolya [asszony] ellen. A felperes ügyvédje kéri, [az alperes] feleljen a keresetre. Az alperes ügyvédje - ugyanaz mint fönt - kijelenti, minthogy a felperes nem nevezi meg azt, hogy az asszony kinek a felesége lenne, a per leszállítását kéri. A felperes ezt nem fogadja el, mert a keresetben az asszony keresztneve megnevezésre került, és azért felelt ily súlyosan hozzá, mert nem tudni kicsoda az ura, mégis gyermeke lett, amiből tisztátlan személynek ítélték. Az alperes ügyvéde szerint ez a felelet az ügyfelére nézve nagyon súlyos, azért azt kívánják, hogy aki a magisztrátusnak a gyermekgyilkosság bevádolását megtette („...en öltem volna az giermeket az en méhemben... "), az álljon elő és bizonyítsa be. A felperes azt kéri, az [alperes] az ügy érdemére feleljen, mert ugyanis ez hivatalból való (magisztrátus általi) per. Az alperes fejére tagad („ ... negat ad caputt(l)... "). A felperes szerint az alperes nem tagadhat, mert itt a szék színe előtt azt nem tagadta, hogy „... giermeket nem hozót volna...". Ahol pedig azt kívánja, hogy a gyermekgyilkosságot bevádoló személy pereljen vele, ebből kitűnik, hogy gyermeke lett. Ha a gyermekgyilkosságot tagadja, bizonyítson a magisztrátussal szemben. Végzés: minthogy a magisztrátus „... feleltet elene... ", és az alperes aszszony is fejét letette, azért ő huszad magával, tisztességbeli személyekkel mentse magát, hogy szándékosan nem ölte meg a gyermeket. Ha magát nem tudja menteni, akkor a következő törvénynapon ítéletet hoznak. 1730. (VI. 123.) Siey (Syey) János Tamás kovács szolgáját, Nagy Lukácsot szólítja. Ez az első kérelmi szak. 1731. (VI. 123.) Sas János Salamon Andrást szólítja. Ez a második kérelmi szak.