Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1612-1616 - Városi Levéltári Füzetek 6/2003 (Győr, 2003)

Regeszták 1600-1605

Végzés: minthogy [Angarano Antal] most sem, miképpen azelőtt sem jelent meg, azért a felperessel szemben az ítéleten, azaz kétszer 6 ft lefizetésén marad. Amennyiben negyedszer

1 sem jelenik meg ítélkeznek. 1612. január 26. 1116. (V. 29.) Torkos Péter bíróságában felvétetett perek. 1117. (V. 29.) Benkő (Benko) Lázár és Enyingi (Eningy) Benedek ügye a második szakaszba jutott. 1118. (V. 29.) Circa Györgyné, Turóczy János ellen beadja a bizonyításait. - Az alperes tiltakozik, hogy ítélkezés előtt („ Törueny eleőtt") adta be. 1119. (V. 30-36. ) Felvétetett Mészáros (Lanio) Ambrus özvegyének, Ilona asszonynak a pere Mészáros (Lanio) János alperes ellen. Az alperes fél tiltakozik; a felperes ügyvédjének érveléséből (allegatio) kitűnik, hogy a másik fél vádja szerint semmit sem bizonyított, őt méltatlanul háborgatja. Ugyanis a vádban nyilvánvalóan az van megírva, hogy a felperes ura az alperes kínzásai miatt halt volna meg, mely szó elsődlegesen a vád „truncusa". Mindezt az elmúlt harmadik törvényszéken az alperes ügyvédje bőségégesen vitatta („ ...disputalt es replicalt... "). A felperes bizonyítsa, hogy az ura az alperes kínzása miatt halt meg, avagy az alperesnek az ő mentségét kell bizonyítania, azt, hogy nem ő, hanem más nyavalya miatt halt meg a felperes férje, ahogy már fentebb megmondta. Az alperes az ő mentségét teljességgel bizonyítja; legelőször azon a hét tanú vallomásával, amelyeket a káptalan és a király emberével szedetett, és amik most a bíró kezénél vannak, nyolcadikként pedig Nagy (ngy) György győri polgárral. Ők elegendő módon bizonyítják: Mészáros (Mes.) Ambrus itt a halálos ágyon „ ...mentete légien... " az alperest, és megmondják miféle betegség miatt halt meg. Minthogy Magyarország törvénye szerint e tanúk vallomását el kell fogadni, és a meghalt férfiú halálos ágyán, saját szájából hallották, hogy „nyak csap", avagy torokfájdalmai miatt meg kell halnia. Ez a vallás ugyanúgy megmarad, mintha ezt végrendeletben rögzítette volna. Ami pedig a felperes tanúit illeti: 1.) Szabó (Sabo) Márton, 2.) Nagy (nagy) Dömötör, 3.) Fejes (Feiesz) Bertalan, 4.) Német Jakab, 5.) Mataj András, 6.) Végh Pál, 7.) Nagy András, 8.) Nagy János - ezek vallomása nem fogadható el, mert e bírák is vitatták a tanúkat, hisz azokat nem az ország törvényei szerint szedték. Mert az ország végzése és szokása az, hogy amikor bizonyságokat szednek, azon fél köteles királyi, káptalani, vagy törvényszékből való esküdteket kérni, akik a tanúk hitelét és vallását hallgatják. Az ilyen esküdtek az 1 A jegyzőkönyvbe először a jegyző harmadszori írt, majd áthúzás nélkül fölé írta a negyedszert.