Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Regeszták 1606-1611

máig nem született ideiglenes számvetés közöttük. Ezér kötelesek egymással számot vetni, Mészáros Ambrus pedig nyilvánvalóan bizonyítsa be, hogy mekkora pénzösszege van Szalay Györgynél. Ha bebizonyítja, az uraim ítélkezni fognak, de ha nem tudja bebizonyítani, akkor is ítéletet hoznak. A felperes a földesúr úriszékéhez fellebbez. Az alperes tiltakozik; e pert addig nem fellebeztetheti, amíg „derek sententia " nem született, ami szerint a felperes, vagy az alperes nyeri ezt az ügyet. Ahogy ítélet lesz, úgy fellebbezhet. Végzés: a földesúr a győri (Giőrj) káptalan székére megengedik a fellebbezést. Az alperes tiltakozik; szabadjon néki a fellebbezés ellen mindenben szólni 868. (IV. 95.) Felvétetett Böröck (Beorőck) Márton és a felesége közötti per. A felperes előadja: 1608-ban február 19 (?) táján (cerca ! festum Carnievivi)

124 a felül megnevezett alperes nem tudni minő gonosz szándékból a szolgájával elment, és sem az Istent, sem pedig az igazság szerinti élettörvényt nem tekintve, szöktetéssel és paráznasággal élt együtt. Azért, mint efféle parázna aszszonyról ítéletet vár. Mindezt elégséges bizonysággal bizonyítani is tudja, a tanúi az udvarbíró kezénél vannak. Végzés: minthogy a per lefolyásában immáron a „derek kepén való peör" folyik közöttük, azért a felperes nem vétkezett, hogy e helyen az alperest nem szólította maga mellé. Az más, hogy az alperes férjétől elszökött asszony („asoni állat"), aki nem mondható tisztességes személynek. Ezért a kereset a helyén marad, [az alperes] feleljen ellene, oltalmazza magát. Az alperes a tanúvallomásoknak és a keresetnek a másolatát kéri. Végzés: az [alperes] a tanúvallomások másolatait most nem kívánhatja, azt a bizonyításra menő törvénynap előtt kívánhatta volna meg, de akkor is elszökött, amiből immáron kitűnik, hogy oly' gonosztevő személy, aki önmagát is bűnössé tette. Ezért tekintse át, mivel menti és oltalmazza a törvény ellen magát. Olvastassák el előtte. 869. (IV. 96.) Végzés az ördöngös Nagy Lőrincné, Erzsébet asszony ügyében. Minthogy „ az Ciephey vallások niluan rea vallottak", és önmaga is vallja ördöngös cselekedetét, azt hog repült („ önön maga is ezt az ördőgy cielekhedetett rőpölestt ember vestere niluan vallia hogy cielekhette "), és ekkor társaságban volt. Minthogy a felséges Isten és a teljes Szent Háromság Isten ellen vétkezett, és az egész kereszténység ellen ördögi cselekedettel vétkezett, embert vesztett, tűzre, égetésre való. Úgy ítélik; égetessék el, vesszen el. 134 Minden bizonnyal Carnisprivium akart az ünnepnév lenni!