Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)

Bevezető

dalmi funkciókkal rendelkezett (katonáskodás, kereskedelem terén). A tárgyidőszakban a rájuk vonatkozó adatok száma hasonlóképpen megnövekedett.

7 Az előző kötethez képest a céhes kézműiparral, kézműiparosokkal kapcsolatos bejegyzések száma is jócskán gyarapodott. Találhatunk közöttük a céhen belüli pénzügyi, gazdasági konfliktussal, a céhes mester és céhen kívüli ún. kontár iparűző ellentétével kapcsolatos bejegyzéseket, miképpen céhes tulajdonra vonatkozó pert is (pl. a mészárosok épülete).

8 Azt sem szabad feledni, hogy szemben a tágabb térség más mezővárosainak jegyzőkönyveivel (pl. Szombathely, Csepreg fennmaradt protocollumai), szemben Győr városában a polgárfelvételt következetesen bevezették e kötetekbe, így a vizsgált időszakban e forrástípus a későbbi polgárkönyvek előzménye is,

9 az itt szereplő polgárfelvételi bejegyzésekből a városi polgárságnak egy korábbi albuma rekonstruálható. A mentalitás és a jogtörténet oldaláról mindenképpen ki kell emelni a korábban ismeretlen, publikálatlan boszorkányvád és ítélet bejegyzését, amely ismételten felhívja a figyelmet a máig is alig ismert 17-18. századi Győr városi boszorkányperek egykori létére, és feltárásának egy igen fontos forrására. Külön elemzést érdemel a város büntetőbíráskodása, amelyhez speciális adatokat, szempontokat nyújtanak a szórványosan fennmaradt, jegyzőkönyvben rögzített ú. n. tortúra-jegyzőkönyvek. A perek között - a korábbi időszak anyagához hasonlóan - most is találhatunk a katonaság és a városi polgárság közötti pereket, oly' peres eseteket, amikor seregbíróság, városi magisztrátus és vármegyei képviselet közösen ítélkezik. Ez egyértelműen Győr speciális erődvárosi funkciójából következik, a perjegyzőkönyvek az itt élő katonaság és polgárság, továbbá a városba beköltözött vármegyei nemesség együttélésének konfliktusait rögzítik.

10 A feldolgozott7 A győri rácokról is szól: Gecsényi Lajos: „Török áruk" és „görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon, In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv, Szerk.: Tusor Péter, Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor segítségével, Bp. 1998. 185-203. p. 8 A város kora újkori céhes életére, a korábbi szakirodalom összegzését is adva: Gecsényi Lajos: Céhek a XVI. Század második, a XVII. század első felében, In: Arrabona, A győri Xántus János Múzeum évkönyve 21., Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1979. 145-166. p. 9 A polgárkönyvek sorozatára: IV. A. 1056. ff., Győr szabad királyi város tanácsának iratai. Új polgárok könyve (Album neocivium) 1743-1848., Id.: Bana-Morvai 1999. 53. p. 10 Győrre különösen sok adatot ad: Pálffy Géza: A katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században, Győr, 1995. (győri seregbírói archontológiai adatok: 213-22., 246. p.