Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1606-1611 - Városi Levéltári Füzetek 5/2002 (Győr, 2002)
Bevezető
Bevezetés Győr Megyei Jogú Város Levéltára 2001-ben jelentette meg a bora újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusának, az 1600. évtől (alapvetően) folyamatosan fennmaradt Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek a bő tartalmi kivonatait, azaz regesztáit. A 16-17. századi Győr a kora újkori Magyarország település szerkezetét, városfejlődését vizsgáló hagyományos jogi szemléletű kutatások oldaláról a győri székeskáptalan szabadalmas mezővárosa, 1 míg az újabb funkcionális szemlélettel a Bécset és Alsó-Ausztriát védő végvidéki főkapitányság központja, a tágabb térség nagyfontosságú erődvárosa 2 volt. Mindezek mellett nem szabad feledni, hogy Győr mind a Kisalföld, mind e nagytájnál is kiterjedtebb térség egyik meghatározó fontosságú kereskedelmi és kézműipari központját is jelentette. A regionális és interregionális piackörzeti és kereskedelmi funkciók között külön is hangsúlyozni kell a város nemzetközi, KeletNyugat közötti európai közvetítő kereskedelemben - legfőképpen az élőállat, azaz a szarvasmarha kereskedelemben - betöltött jelentőségét. 3 E sorok elején kell azt is jelezni, hogy Gecsényi Lajos, Horváth József, Pálfíy Géza nagy forrásbázison nyugvó, szempont és adatgazdag kutatásainak, publikációinak köszönhetően az elmúlt közel két és fél évtizedben, különösen az 1980-as évek derekától teljességgel megújult a 16-17. századi Győr kutatása, mely szerzők munkái e regeszták későbbi felhasználói számára is megkerülhetetlen munkák. 1 A mezőváros igazgatására: Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században, In: Arrabona, A győri Xántus János Múzeum évkönyve 22-23., Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1986. 99-127. 2 Az erődváros fogalmára, Győrre történő alkalmazására: Gecsényi Lajos: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez (Az erődváros megjelenése), In: Unger Mátyás Emlékkönyv, Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére, és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából, Szerk.: E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László, Bp. 1991. 145-158. p. A győri végvidék kiépülésére, funkciójára: Pálffy Géza: A császárváros védelmében, A győri kapitányság története 1526-1598, Győr, 1999. A győri végvidéki főkapitányok és helyetteseik archontológiáját közli: Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitányhelyettesek Magyarországon a 16-17. században, In: Történelmi Szemle, 39. 1997. 2. sz. 276-278. p. 3 Győr kereskedelmi jelentőségére: Gecsényi Lajos: Die Rolle der Stadt Győr (Raab) im Ost-WestRinderhandel im 16-17. Jahrhundert, In: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt, Festgabe für August Ernst, Red.: Prickler, Harald, Eisenstad, 1984. (Burgenländische Forschungen Sdbd. VII.) S. 84-93., Uő.: Győr kereskedelmi szerepének változása a 16. században, In. Arrabona, A győri Xántus János Múzeum és a megyei múzeumi hálózat évkönyve 26-30., Szerk.: Dávid Lajos anyaga alapján Filep Antal, Dominkovits Péter közreműködésével, Győr, 1991.23-43. p., Uő.: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században, In: Győri Tanulmányok 13., Főszerk.: Farkas Szilveszter, szerk.: Bana József-Horváth József, Győr, 1993. 103-118. p.
