Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

Bevezetés A tanácsülési jegyzőkönyvek a kora újkori, újkori várostörténet egyik meghatározó forrástípusát jelentik. A 17. századi mezővárosi kötetek jellegzetessége: a bejegyzések döntő többsége jogszolgáltatással kapcsolatos, a köz- és adóigazgatási határozatok, ügyek e kötetekben kisebbségbe szorulnak, olykor időszakosan el is tűnhetnek. Mindazonáltal e kötetek a város közigazgatásának, lakosai gazdasági kapcsolatrendszerének is alapvető forrásai. Ez indokolja azt, hogy a jó kutatottsággal rendelkező kora újkori Győr tanácsülési jegyzőkönyvei a tartalmat visszaadó tömörített szöveg, azaz bő tartalmi regeszta formájában megjelenjenek. Jelen kiadvány a Győr Megyei Jogú Város Levéltára őrizetében lévő, 1600-tól, a város polgári reorganizációjától folyamatosan fennmaradt jegyzőkönyvek sorából az 16001605 közötti bejegyzéseket teszi közzé, az első három kötet alapján. 1 A regeszták olvasása előtt engedtessék meg, hogy a győri kötet országos kutatásokba való beágyazódásáról, a források értelmezését, további feldolgozását segítő új és legújabb szakirodalomról, illetve további mikrokutatásoknak információs bázist nyújtó forrásközlésekről szóljak, miként a közzéadás módszeréről és fennálló forráskritikai problémákról is említést tegyek. Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regeszta formájú megjelentetésével Győr Megyei Jogú Város Levéltára egy több évtizede tartó, változó intenzitással megjelenő, országos forráskutatási és -feltárási irányhoz csatlakozik. Ez az irány a kora újkori törvény- és helyhatósági közgyűlési, tanácsülési, ítélkezési jegyzőkönyvek szisztematikus feltárása, (hosszabb-rövidebb) tartalmi kivonatok, azaz regeszták formájában történő közzéadása. A közigazgatási és jogi élet fő vonulatát alkotó forrástípusok egységes, vagy közel egységes feltárását, közzéadását elsősorban az egykorú latin, német, magyar szövegek nyelvi, paleográfiai nehézségei indokolták, de a meglévő eredmények birtokában bátran kijelenthető, hogy állományvédelmi szempontok érvényesülésével is számolhatunk, s még ennél is fontosabb, a nagy mennyiségű, kiemelkedő értékű forrásanyag országos szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódása. Mára már bizton állítható: e szerteágazó tevékenység a magyar levéltárak egy meghatározó, értékmentő vállalkozása volt, és ma is az. Bár az egész országot behálózó tevékenység máig is legismertebb, és leginkább egységes vonulata az 1711 előtti vármegyei közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek regesztáinak kiadása, mindemellett cseppet sem elhanyagolható, 1 Levéltári jelzete: Győr Megyei Jogú Város Levéltára, IV. A. 1001. a. Győr város tanácsának jegyzökönyvei / Protocolla Ordinaria Civitatis Jaurinensis. Ismertetését Id.: Györ város levéltára, Szerk.: Bana József, Györ 1999. 45. p. (Városi levéltári füzetek 2.)