Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Bevezető

Gecsényi Lajos, Horváth József, Pálffy Géza a korábbi szakirodalmat is felölelő, széleskörű forrásbázison alapuló munkáira támaszkodva, egy-két olyan irányt jelezzek, amely a források értelmezését, makro-, vagy mikro vizsgálatokra történő felhasználását messzemenően segíti. 11 A 16. század derekán, a török hódítás rohamos térnyerésével a város geopolitikai helyzete, hadászati funkciója gyökeresen átalakult. Bécs és az örökös tartományok védelmét szolgáló, katonailag jól kiépült erődvárossá vált, amely egy szisztematikusan át- és kiépített, különböző nagyságú és eltérő funkciójú erődítések és várak hierarchikus rendszerében egy végvárvidék; a győri végvidéki főkapitányság centrumát jelentette.^ Ugyanakkor ez a funkció nem csak a várost emelte ki a nyugat-dunántúli városhálózatból, hanem kifejezetten speciális helyi társadalmat hozott létre, amelyben a hagyományos városi polgárság mellett egyre meghatározóbbak lettek az itt szolgáló és élő különböző etnikumú katonák (pl. magyar, német, olasz, rác, vallon), akik közül többet jellemzett a polgárságba történő beilleszkedés. Ugyanakkor az erődváros már csak katonai, biztonsági szempontok miatt is a tágabb térség nemességének is egyik gyűjtőpontja lett. Közöttük egyaránt találhatunk a régió birtokosai sorába tartozó, császári hadseregben szolgáló személyeket (Kisfaludy, Sibrik, Zichy család tagjai) miképpen a győri püspökök Győr és Vas vármegyékből származó familiárisait (balogfalvi Siey) ahogy a Mohács előtti nemességét döntően elveszített Győr vármegye tradicionális, a vármegye birtokos társadalmában, megyei igazgatásábvan meghatározó famíliáját is (első sorban a mérgesi és téti Poky család tagjai). Győr centrális szerepének kialakulását, stabilizálódását más oldalról elősegítette és felerősítette a város kedvező természet- és gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, ami a kelet-nyugati közvetítőkereskedelem egy meghatározó nyugatmagyarországi csomópontjává tette. Ez a lokális társadalmat tekintve egyrészt külföldi családok győri megjelenésével, letelepedésével járt együtt, akik közül már a 16. század végén kereskedő dinasztiákat hoztak létre a regeszta kötetben is szereplő velencei Angaranok. Másrészt a helyi társadalomban létrejött és egyre jobban kiszélesedett, és egyre nagyobb súlyra tett szert egy polgári származású, de később armális szerzésére törekvő gazdag tőzsér réteg (pl. a regesztákban is szereplő 11 A három szerző közül kettő kutatási eredményeit a népszerű várostörténeti előadásokat tartalmazó levéltári kötetben is összefoglalta: Gecsényi Lajos: Vázlat Győr XVI-XVI1. századi történetéről, In: Győr története a kezdetektől napjainkig, Győri Millecentenáris Előadások, Szerk.: Bana JózsefMorvai Gyula, Győr, 1997. (Városi levéltári füzetek 1.) 35-47. p., Horváth József: A győri polgárok a végrendeletek tükrében, In: uo., 55-76. p. Az erődváros fogalmának magyarázata, egyik tipikus magyarországi példaként Győrre történő bemutatása: Gecsényi Lajos: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése) In: Unger Mátyás Emlékkönyv, Szerk.: E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László, Bp. 1991. 141-158. p. A török elleni védelmi rendszer szerteágazó problematikájába ágyazottan a győri főkapitányság kiépülését és 16. századi működését nagy forrásbázison részletesen bemutatja: Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598, Győr, 1999 331 p.