Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

mégsem csinálta meg, és a bíró előtt is megfordultak. Ezt követően az ő urának többször is szerszámot kellett vennie. Egy pohárnál nem tud több ezüstműről. Amikor [Csiszár János] a házat csináltatta, az puszta hely volt, de hátul egy ház állt és abban laktak. - A 4. tanú, Lakatjártó (Lakatt Jarto) Mihály vallomásában úgy tudta; hátul ház állt, de azt nem tudja, hogy az kié is volt, csak azt, hogy az aszszonyt elvette. - Az 5. tanú, Lindvai (Linduai) Orbánné vallott: egyszer ruhateregetésnél ment oda, és megkérdezte, miért nem csináltatsz ruhát, hisz volt posztód? Erre azt mondta: nem az enyém, hanem a bátyámé. - A 6. tanú, Nagy Jakabné, Zsófia asszony vallomása szerint ő ott volt a házasodáskor, főzött is. Akkor Csiszár Jánosnak semmije sem volt, csak egy puskával és szablyával jött a házhoz, és „semy sert nem hozót", hanem minden az asszony előző urától maradt, így a ház is. A [másik] ház közszerzemény volt. A tanú egyiknek sem látta semmiféle ezüstneműjét sem. Azt tudja, annyi pénzük sem volt, hogy másnap (ti. a lakodalom után) nékik, a szakács asszonyoknak fizettek volna. - A 7. tanú, Mészáros Tamás vallja; hátul jó ház állt, abban lakott, ott munkálkodott Csiszár János, és onnan építette fel az első házat, mert akkor csak palánk volt. Tudja még, hogy Csiszár György „az miul veste el feietis mert az hazert maradott itt volt". - A 8. tanú, (...)jártó? (askalhatt Jarto) Péter vallotta: tudomása szerint Csiszár János építette a házat, ami azelőtt puszta volt. Mindketten szegények voltak, semmiféle ezüstmívüket sem látta. Végzés: az uraim jó lelkiismerettel úgy ítélték; a bizonyságokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy Csiszár János a feleségével együtt építette az első házat. (A ház felesége, Csiszár György nénje tulajdona volt, ami a másik urától, Csiszár Orbántól maradt.) Az asszony házából, eszközeiből („my szerétéül") épültek, Csiszár György pedig megoltalmazta a javakat, ami nélkül azok megromolhattak volna. Mindezek után: az első ház, és mindaz, amit Csiszár János építtetett, becsültessék fel, és a becsült érték egyik fele Szabó Miklósé, másik fele Csiszár Györgyé legyen. Az, akire Csiszár György nénjéről a ház örökségként jutott, köteles Csiszár János atyafiait megelégíteni. Csiszár György pedig vessen kezest, ha az utóbbi nénjének, Csiszár Jánosnének szabadulása történnék, az örökséget az asszonynak visszaengedi, ha pedig nem jő, úgy az az övé lesz. A felperes fellebbez a földesúrhoz, amit az uraim törvénye megengedett. 192. (II. 63-64.) Csepey (Ciepey) Ferenc Barbély Bálint (Baint) megfelelését kívánja. Az elperes elődja: a másik fentebbi feleletéből megértette, őt (az alperes] társul a malomhoz fogadta. De ő nem fogadta meg, hanem a [másik fél] mesterlegényként jött hozzá, azért, amit az ő saját pénzén vett malmán épített, azt szolgáló molnárlegényként valójában az ő (ti. az alperes] pénzéből tette meg. Sőt, a malom jövedelméből a másik fél felesége sütött és azt pénzért kiárulta, és mindemellett az ő [ti. az alperes] készpénzén vett élelmet. Továbbá itt van a felperes balázs öccse, „kiteöl en keölcien eltem es kertem, szakomatt ala vettem molnomtan az szakiais