Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

alperesek laknak, és azt kívánja, hogy abból ők költözzenek ki. Ők ez ellen állítják: a ház, amelyben laknak nem Csiszár Jánosé, hanem az övék. Azt az ő rokonuk, Erzsébet asszony szerezte előző urával, Csiszár (Cysar) Orbánnal. Ezt követően Csiszár János vette el az ő Erzsébet nénjüket, aki most Nándorfehérváron (Landor feieruarot) rabságban van. Minthogy Csiszár János csak az ő nénjük után volt a házban, azért a felperes azt nem kívánhatja tőlük. Egyébként is csak puszta kézzel szállt bele, és ha bármit is épített volna, azt ők nem kívánták, de az az ő házuk „arnieka alatt", és nénjükkel, Erzsébet asszonnyal közösen történt. Minthogy a ház korábban is az övék

148 volt, és az után, hogy az Úristen megszabadította Győrt, mint saját örökségükbe szálltak bele, és a franciáktól, „balonoktuF™

9 nagy költségükkel, kárukkal, hidegen hálásukkal mindez óráig megoltalmazták, mert ha nem őrizték volna, ez a ház is úgy járt volna, mint az a többi ház, amelynek gazdája nem volt itthon. Ez okból [a felperes] a ház és az egyéb ezüst partéka keresése miatt méltatlanul háborgatja őket, hisz őneki már azelőtt is törvénye volt az ezüstnemük kereséséről. Ezért méltatlan perlekedés miatt (calumnia) ítéletet várnak. A felperes tiltakozik az alperes fél azon mondása ellen, hogy a peres ház az ő tulajdon atyafiáé volt-e, illetve Csiszár Jánosnak abban pénze nincs, azt nem ő csináltatta, semmit sem hozott a házhoz. Állítja; az ő atyafia, Csiszár János szolgálatából és mesterségéből csináltatta, építtette a házat, amit a maga idején megbizonyít. Ugyanakkor kívánja, az alperes fél is bizonyítsa, hogy [Csiszár János] semmi költséget nem tett rá, és az az alperes fél tulajdona. Az alperesek úgy tudják, [Csiszár János] semmit sem hozott az ő atyafiukhoz, de minthogy bizonyítani nem tudnak, bizonyítson a felperes. Végzés: minthogy a két fél bizonyításra adta magát, álljanak elő a bizonyságokkal és bizonyítsanak. A tanúk következnek. Az 1. tanú, Csiszár (Chyszar) János eskü alatt vallotta: amikor ő Csiszár (Cysar) Jánost szolgálta, annak semmi pénze sem volt, amit szerzett („ találtak ") az rögtön elkelt. Az asszonynak pedig annyija sem volt, hogy a mennyegző napján egy tál ételt tudott volna adni. Hogy ezután mihez kezdett Csiszár (Ciszar) és ebből és miből építette fel, [valójában nem tudja], pedig ott azelőtt semmi épület sem volt, az alapot pedig még a tanú kezdte ásni. Akkor Csiszár (Cysar) György is inasa volt. A ruházat felől Csiszár Jánostól azt hallotta, ő a bátyjához kiküldte a sajátjával együtt „egy kocistul". - A 2. tanú, Szánta Mészáros (Lanio) András eskü alatt vallotta: ő semmiről sem tud, amit Csiszár János az asszonyhoz hozott volna, ő csak a készbe szállott. A ház Csiszár Orbáné, az asszony előző uráé volt, ezt követően az első házat csinálta Csiszár János. - 3. tanú, Csiszár Péter eskü alatt vallotta: ő Csiszár János szolgája volt akkor, amikor az a házat Kőműves (keömies) Benedekkel elkezdte építtetni. 40 ft volt elsőben a szegődség, azután az nem akarta annyiért megcsinálni, de meg kellett tennie, és emiatt még a bíró előtt is forgolódtak. MintTi. e családé. Vallonoktól.