Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)

Regeszták

148. (II. 49.) Kun Gáspárné, Katalin asszony és Tott Gáspár között a következő végzés született: Kun Gáspárné megengedte, hogy Tott Gáspárnak ne kelljen többet fizetnie, ment ember lesz. 0 többé nem búsítja, hanem ha Tott Gáspárnak „Isten az eögiermekhit megh hoza", nékik tartozik azzal előállni, e dolgot így eligazítani. 1602. június 7.

137 149. a. (I. 35.) Szabó Miklós, Csiszár (Cysar) Györgyöt és Bogdán Andrásnét szólítja. - Az alperes második kérelme. 149. b. (II. 49.) Szabó Miklós, Bogdán Andrást és Csiszár (Cysar) Györgyöt szólítja; azok, ha hallják feleljenek meg. - Az alperes először az előadás meghallgatását jelezte. - A felperes a bátyát említette, s közölte, írásban felel. - Az alperes fél a város törvényeihez kívánja tartani magát a második kérelmi szakban, mégsem hallgatja meg a feleletet, hanem időbeni hosszabbítást kér, ahogy az első szakaszban is. - A végzésben augusztus 3-ig (?) kapott haladékot.

138 150. (I. 35.) Vitézlő (egregius) Poky (Pokhy) Mihály Szegy (Zsegy) Gergelyt szólítja és úgy felelt, mint fönt. - Poky uram és Gergely uram dolgát megegyezésre kibocsátják. 151. (II. 49.)

Poky Mihály ugyanazt mondja, mint korábban és ítéletet kér. Nemes Szegy (Zsegy) Gergely személyében Barackay (Barackhay) István, a törvényes ügyvéd szólott. Az uraim szerint az ügybeni megegyezés Poky Mihály és Szegy (Zsegy) Gergely dolga, ha az utóbbi személy megjön, az uraim a jó megegyezés megtételén lesznek. 152. (I. 36.) Darnay Balázs felperes [képében Barackay István] ugyanazt előadja mint föntebb.

139 Az alperes Szabó János kijelenti; ő nem volt a sarcáért kezes, hanem csak a fejéért. Ha élne, köteles lenne megkeresni, de minthogy meghalt, arról ő nem tehet, „azIsten dolga". Ahol pedig a felperes azt állítja, néki [t.i. az alperesnek] a sarcát megfizették, azt elegendő bizonysággal bizonyítsa. Arról is ítéletet vár, hogy a [felperes] más ember adósságait is rajta követeli. Az adós levélre pedig azt mondja: „...magatok voltatok deákok, de en az szerent nem fogatam hogy megh füzetek, es nem mondom hogy en nem adtam volna az ados leuelett". A felperes tiltakozik e vallomás miatt; [az alperes] egyrészt nem tagadja, hogy adós ne lenne, ugyanakkor másutt azt mondja, hogy az adósság két személyt illetne, és mind csak ő rajta keresnék. Ezért a vallomásról [a felperes] tudományt A II. kötetben a június 5-öt, 7-re javították. A dátumnál a nap javított szám, az átírás alapján 9-e sem kizárható. A £J szövegrész a tartalmilag egyező másik szövegváltozatból származik: II. kötet 49-50. p.