Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)
Regeszták
lyéig, Velencéig vitt törvényesen, ahol is az adósság miatt kezéhez is adták. De ahogy fent már megfelelt, e jószágot Lajos uram atyafiaival tőle hamisított adóslevélre hivatkozva eltiltották. Ezért is Lajos urat Magyarországon és nem Velencében, az ő bírája előtt elsőként becstelenség (infamia) miatt hívta perbe. Az adósság ügyében pedig; Olasz György jószága örökösként reá szállt, azért kívánja, hogy öt abból megelégítse, miképpen a költségei megadása felöl is - mint fentebb - ítéletet kér. Az alperes tiltakozik és a hamis perpatvarkodás felől a Hármaskönyv II. rész alapján törvényt vár, hisz amely dolgot egy ember elkezdett, s azt két bíró előtt keresi, arra méltán ráillik ez [az eset], tehát méltatlanság (calumnia) miatt törvényt és örök hallgatást vár, azt, hogy e per örökre leszálljon, a felperes pedig 200 ft-ban elmarasztaltassék. Ez utóbbit két (!) ok miatt kéri. 1.) Pozsonyban (Posom) Hieronimus (Jeronimus) Gelffone asszonyt citálta a felperes és hagyta perét, ami miatt a helytartó (locumtenens) 106 úrhoz ment és tiltakozott. Az asszony mint örökös (haeres), ura képében mindenre választ adott. Az ezzel kapcsolatos dokumentum mását Kutasi uramnak beadjuk, ezért az alperest emiatt nem perelheti. 2.) Az alperes csak végrendeleti örökös volt (legatarius), és ahogy az a végrendeletből is kiderül, a [felperes] volt az ő adósa és ő is fizetett néki. Az asszonnyal való pere miatt őt [a felperes] nem keresheti. 3.) az alperest a bécsi bíró előtt is a törvény megvédte, amikor is fellebbezéssel a hadsereg [bíráskodása] elő hívta, nem üldözték őt. Tehát méltatlan a kereset. 4.) A velencei urak és bírák a végzéshez többször idézték, hogy menjen oda és oltalmazza az adós levelét, ha nem teszi, az ítéletet úgy adják ki, ahogy meg is tették, ahogy erről végzése is van a velencei hercegtől. A felperes a maga feleletében arról megemlékezett, hogy kezétől eltiltással a javakat Hieronimus (Jeronimus) Gelffo valamely örököse nyerte el. Ha az már a kezében volt, a tiltás ellenében kellett volna fellépnie a felperesnek, és ha igazsága lett volna, akkor megoltalmazta volna az adóslevelet. A pert ott kellett volna folytatnia. Ez is a méltatlan perlekedést mutatja. A szégyenletesség (infamia) kapcsán: úgy látja, hogy nincs egybeesés az elmondottakkal; a velencei urak által kimondott ítélet miatt, illetve: a felperes köteles a bírói fórum követésére (sequi), és miképpen ő is vallotta, az alperes Aloisius nevű atyafia és anyja számára felel, őket pedig ott [Velencében] kell keresni, nem pedig az alperes mellett. Mindezekért a pernek örökös halgatással le kell szállania, és mint fent, az alperessel való oktalan perlekedésben elmarasztalást kér. A felperes ahol az alperes azt állítja, hogy ő Pozsonyban és Bécsben is keresetet indított ellene, bizonyítson, és mindazok mását, miképpen a velencei ítéletét is kéri. Az alperes nem fogadja el az érvelést, mert a felperes fél nem oltalmazza a keresetét, így ítéletet kíván ellene. A másolatokat azért sem kérheti, mert amiket maga is beadott, azokat vissza is vette. Tehát, amit szabad az egyiknek, azt szabad Ekkor a nádori helytartó tisztségét asszonyfalvi Istvánffy Miklós töltötte be.
