Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600-1605 - Városi Levéltári Füzetek 4/2001 (Győr, 2001)
Bevezető
Hármaskönyv mezővárosi bíráskodásban való terjedését a településekre húzódó nemesség, illetve a gyakran nemesi jogállású ügyvédek köréhez köti. Speciális jogtörténeti érdekességgel is rendelkeznek e kötetek. Már az 1600-1605 közötti regeszták is jól illusztrálnak egy, az említett hadászati funkcióból, a lakosság társadalmi összetételéből adódó jogszolgáltatási problémát. Ez a Győrben állomásozó katonaság és a polgári lakosság együttéléséből származó legkülönbözőbb típusú konfliktusokból adódó polgári és büntető perek sorában nyilvánult meg, amely a mezővárosi magisztrátus mellett a katonai seregbíró, katonatisztek (gyalogvajdák, lovashadnagyok etc.) jelenlétében végbevitt ítélkezést eredményezett,, sőt megnövelt létszámú (jegyzővel, esküdttel is ellátott) seregszék bíráskodásbeli szerepére és gyakorlatára is van példa. Ezeken az alkalmakon a vármegye képviselői is megjelentek (pl. felpéci Vincze Balázs alispán, szolgabírákkal). 24 A tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek a jogszolgáltatáson keresztül a társadalomtörténet és életmódkutatás irányaihoz egyaránt fontos adatokat szolgáltatnak (vagyonosztások, viselettörténeti adatok, ház- és vagyonbecsük stb.). Mindezt azért is hangsúlyozni kell, mert a 17. századi győri végrendeletek mintaszerű feldolgozása, több kötetes válogatott forrásközlése szorosan kapcsolatba hozható a jegyzőkönyvek által érintett információkkal. A közzétett jegyzőkönyvek két teljességgel eltérő vizsgálatra, Győr lakosainak mindennapi életét, anyagi kultúráját, mentalitását megcélzó átfogó, illetve egyes családok, foglalkozás-csoportok „szintjén" történő mikrotörténeti kutatásokra is lehetőséget adnak. Bármely irányba is megy el az érdeklődő, már itt kell jelezni, hogy Horváth József a 17. századot átívelő, kitűnő reprezentatív forrásközlésének I. kötete több, a jegyzőkönyvi bejegyzésekben, perekben érintett személy végakaratát teszi közzé (pl.: Vince Lukács, Dallos Pál, a bírói tisztet is viselt Szőcs [Szeőch] Benedek, Pesty Imre deák, Pataky István, Christoff Hop, Pálffy Sebestyén),^ Szerencsés forrásadottságoknak köszönhetően néhány család esetében mindkét házastárs (a férj és a túlélő özvegy) testamentumai is publikáltak (pl. Dallos Pál özvegye, Dorottya).^6 Természetes több olyan eset is található, ahol csak a túlélő házastárs végakarata ismert (pl. Hans Sagner özvegye, Borbála).27 A végrendeletekkel kapcsolatos kutatásoknak köszönhető, hogy e forráscsoport feldolgozásával egyes győri polgárok vagyoni hely24 A katonai bíráskodás monografikus feldolgozása, sok győri adattal: Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században, Győr, 1995. 342 p. A kötet megadja a győri végvidéki főkapitányság seregbíráinak, alseregbíráinak, jegyzőinek, és az esküdteknek az archontológiáját is: 213-222. p. 25 Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. I. kötet 1600-1630. Győr, 1995. (továbbiakban: Horváth 1995.), a fenti névsorrendben: Nr. 10., 13., 14., 40., 60., 75. 26 Horváth 1995. Nr. 16. A fent jelzettek tekintetében még a II. kötet is több végrendeletet tartalmaz, illusztrációként elég itt Tolnay János és későbbi özvegye, Fonay Anna testamentumára utalni. Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. II. kötet, 1631-1654. Győr, 1996. Nr. 122., 136. 27 Horváth 1995. Nr. 49.
